Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Faragó Tamás: Az 1838. évi árvíz a Szentendrei-sziget falvaiban

II. FÜGGELÉK

Jelentések és beszámolók az 1838. évi árvíz szentendrei-szigeti pusztításáról

Hivatalos Tudósíttás

Mely Tótfalu Helység szomorú helyzetéről következő módon tétetik:

Amiket nem tsak folyó évi Február 2 ^ napján, de Mártzius 9 ^en tett legközelebbi tudósításunkban is - mely utóbbi azomba a viz nagysága, 's a jég bátortalan járhatása miatt el nem botsájtathatván, tsak most ezen tudósítással küldődhetik bé - fel tevőleg gyanítánk és jövendőlénk,mind azok nem tsak pon- tossan, hanem előleges véleményünkkel képzhetett károsodásinkat hitel felett tetézve teljesedtek bé.

* * w ^ i 1c

Ugyanis: a víz múlt szombat reggeltől fogva kedden reggelig azaz Márczius 10

napjától fogva 13 ^ napjáig egy öl 's 9 tzollnyi magasságra nővén azon nap délig egy aránt állott, mintegy pihenve és készülve a következő hallatlan munkához 's délutáni 4 óra tájban a víz nem nőtt, hanem özönlött, 's úgy tetszett, mintha a vizeknek minden árjai tsak itt fakadtak, a források fejei itt buzogtak 's a föld minden vizeit tsak egyedül itt adta volna fel, és mind ezek az alól felyűl 's oldalvást Helységünkbe tóduló vizek hirtelen oly nagyra neveked- tek, hogy már estve a Helység notáriális háza ablakain felyűl emelkedvén, a két temetők közti dombosabb ormózaton engedtek kevés szárazt a meg rémült népnek, oly félelmek közt, hogy még a templomok mellett - melyeknek homok allzatjok szinte elázván, már lebomlások várattatott, 's híresztelődött - se merjenek tovább tartózkodni, 's így bent a szigetben még bátorságos állást sem adhatván a főid, a kik az ily írtóztató körülmények közt szorgos ladikra és dereglyére kaphattak, által költöztek, élteket megmentni törekvők, a Tahi részre

a/

és az ottani présházakba, jágereknél, vintzelléreknél és a Méltóságos Uraság nagy épületjébe kerestek menedéket.

Rémítő volt ez a kedd estvéje, 's az azt követő éjjel! A víz szemlátomást! e- melkedése,, - a leomló házak mindenfelőli, 's vízzel érintkezésbe jöttök után nyombanni nagy robajjal lezuhanások, - a lakokból kiszorult jobbágyok futko- sása, - házaikból ki mozdított ingó javaikkal az elég bátorsággal többé nem biztosítható helyekről feljebb-feljebb fekvő helyekre húrtzolkodások,- a jajgató nőnem kéz törése, 's a szabad ég alatt didergő gyermekek siránkozása, - ezek 's több hasonló jelenetek - melyeket ész és penna le nem másolhatnak - iszonyú réműlést terjesztének, 's az írtóztató Ínség borzasztó képét festék, és az özön vizet vará'slák vissza.

337