Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években

korolt az átalakulás folyamatára. Bizonyos folyamatok, mint például a városré- szénkénti szegregáció. vagy a férfiak és nők arányának alakulása, átmenetileg megtorpantak vagy lelassultak,; mások viszont, mintcía. bevándorlás növekedése, meggyorsultak. Az 1840-es években a korábbinál pregnánsabban jelentkeztek a tőkés társadalom irányába mutató változások jelei, tehát az átalakulás folyamatát a súlyos katasztrófa lényegében nem befolyásolta.

Az eddig elemzett forrásokból - a lélekösszeírásokból és a nemtelenek ösz- szeírásaiból - kiolvasható, hogy a 19. század első felében, de különösképpen a 30-as évektől kezdve, fokozódott a városi lakosság vagyoni polarizációja és jelentős rétegek létfeltételei rosszabbak lettek. Hogy e változás mily módon és milyen mértékben érintette a különböző társadalmi rétegeket, a különböző szakmák képviselőit, erre vonatkozóan a vagyoni rétegződést csak durván tükröző adóösszeírásokból vonhatók le következtetések. aJlscv-Az adózókat névszerint felsoroló, a városi ingatlanaik, illetve jövedelmük után kivetett adó összegét egyaránt tartalmazó adóösszeírások csak Budán 1 £

maradtak meg. A pestiek elpusztultak és csak néhány jövedelemadó-kivetési jegyzék maradt fenn, közülük a vizsgált korszakra vonatkozó legteljesebb 1840. évi szakmánként, személyenkénti részletezés nélkül csak^a szakmára globálisan kivetett adó összegét tünteti fel.^ így a foglalkozások túlnyomó többségénél csak az egy főre jutó adó átlagos összege számítható ki. Eltekintve attól, hogy ez az átlag nem tükrözi az egyes szakmákon belüli differenciálódást, bizonyos, az összeadó eloszlását tekintve csekély, de egyes foglalkozásoknál jelentős lefelé irányuló torzítást okoz, mint ez az 1797-ben még névszerint ösz- szeírt adózók egyedi, illetve átlagadó szerinti megoszlásának összehasonlításából kiviláglik /Id. a 4. és 5. táblát/.

Pesti adataink tehát legfeljebb egyes foglalkozások, illetve szakmák változó jövedelmezőségének, változó rangsorának megítéléséhez adnak támpontot, s az összehasonlíthatóság érdekében kénytelenek voltunk a budai személy szerint kimutatott jövedelemadóknál is a szakmánkénti átlagot venni alapul.

Mint az 5. táblából kitűnik, erősödött a polarizáció a jövedelemadót fizetők között. 1797 és 1840 között a legnagyobb - 10 forinton felüli - és a legkisebb - 2 forinton aluli - adót fizetők aránya növekedett jelentős mértékben, a közepes adót fizetők rovására. A legnagyobb adót fizetők csoportján belül a súlypont az alacsonyabb! - 10-15 forint adóval terheltek felé billent: ez az eloszlás feltehetően összefüggött az árvíz,pusztításaival is, mert 1837-ben még éppen a nagyobb adótételeket fizetők aránya magasabb, és az 5 forintnál kevesebbet fizetőké alacsonyabb volt.

212