Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években

évben bevándoroltaknak csak egyharmada volt önálló, vagy legalábbis saját kéz­re dolgozó kézműves és kereskedő /mintegy 70 százalékuk nem céhes szakmákat űzött/, az alkalmazásban állóknak pedig csaknem 70 százaléka kézműveslegény "L vagy inas volt. A következő év jóval kisebb méretű bevándorlásánál is az al­kalmazásban állók voltak túlsúlyban, többségük azonban már csak mint szolga vagy napszámos talált munkát. A kézműveslegények, kereskedősegédek és inasok együtte" aránya közöttük csak 13 százalékot tett ki. A megváltozott munkaerő­keresletre jellemző, hogy a 16 külföldről betelepült kézműves közül 4 mint csapos, 1 pedig mint szolga nyert alkalmazást, a 20 legényből pedig csak 5 gyakorolta eredeti mesterségét, 10 szolgaként, 3 napszámosként kereste kenye­rét. A legények jelentős része egyébként az előző évben is nagy számban beván­dorolt, és akkor még szakmájában is könnyen munkát találó mészároslegények kö­zül került ki. A 3 külföldi kereskedő közül egy csak kávémérőként tudott meg­élni . \ \ . A következő három év csekély számú bevándoroltja között kézműveslegény egyáltalán nem fordult elő: néhány kézművesmester és kereskedő mellett inkább színészek, zenészek, egyéb, színházi személyzethez tartozó személy, valamint egy-két nyelvtanár települt ekkor a városba. A nagyarányú bevándorlás éveiben a fiatalabb, mobilabb munkaképes férfi­ak tették ki a túlnyomó többséget. Az 1820/21-ben kimutatott 990 commorans kül földinek csaknem 80 százaléka betelepülésekor 30 éven aluli volt, 60 százalé­kuk a 16-25 éves korcsoportba tartozott. Az 1823/24-ben betelepültek háromne­gyed része is 30 évnél fiatalabb volt, de többségük 21-25 év közötti korosz­tály tagja.A következő években az egyre csekélyebb számú bevándorló kormegosz­lásának súlypontja mindinkább az idősebb, a 25 éven felüli korosztályok felé tolódott el. A külföldi bevándorlás a 20-as évek közepétől jelentéktelen méretűvé csökkent, és az 1830-as évek végéig évente mindössze egy-két tucat külföldi betelepülőt tartottak számon; 1826 és 1835 között összesen 168-an. Az 1830-as évek második felében az évi átlag 50 körül, az árvizet követő újjáépítés évei­ben már 100 körül mozgott. 1838 és 1842 között 381 külföldi települt meg a vá­rosban, a következő években alig néhányan, majd az 1840-es évek közepétől éven te több mint százan, 1847/48-ban pedig 175-en érkeztek a városba. A bevándorlók többségét kitevő magyarországi származásúak összetételéről hasonló, legalább egy időpontra vonatkozóan kimerítő információkat szolgálta­tó kimutatást nem maradt fenn, mint ahogy számukat sem regisztrálták. Feltehe­tő, hogy a korabeli más nagyvárosokhoz hasonlóan többségük a vonzáskörzet vi­202

Next

/
Oldalképek
Tartalom