Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)

28.

Nagy Lajos-Bónis György, 1975. 289., térképek nyomán. Nem számítottuk az 1836-ban kimutatható lágymányosi, albertfalvai és promontori malmokat, mint kieső és nemcsak Budához tartozó területekét. 1810- ben még három malom volt a Vízivárosban is, amelyek a későbbi térképeken már nem szerepeltek; ezt követően csak a két vizsgált külvárosban volt hajómalom. Esetleges szárazmalmok létéről összesített adatunk nincs; egy országúti lakos ilyen birtoklása után fizetett adót.

29. Faragó Tamás, 1981. 178-179.

30. Nagy Lajos-Bónis György, 1975.379. 1822-ben összeírt iparosok:

Újlak Országút Buda ossz.

céhes

63,87

60,10

79,36

kontár

36,13

39,90

20,64

összesen

100,00

100,00

100,00

191

203

1788

31. Adatainkat vö. Dóka Klára, 1981. 102.

32. Bácskai Vera-Nagy Lajos, 1984. 320, 330-333

33. Uo. 194

34. Az adó összege a következő részekből tevődött össze:

a. , a contributio, a Kamara részére befizetendő hadiadó, Ennek

összegét egy tételben a Kamara határozta meg, s a városi adóhivatal bontotta le személyekre, ill. adóalapok szerint. A 13. jegyzetben leírt adóösszegek a contributiora vonatkoznak;

b. , a város katonai és egyéb kiadásaira kivetett összeg, amelyet

általában a contributio függvényeként határoztak meg, s gyakorlatilag az arány évente változott, míg a contributio tételenkénti összege sokszor hosszabb ideig változatlan maradt. 1838-ban ez a tétel a kamarai adó minden forintja után 1 Ft 14 xr-t tett ki;

c. , a Schutzgeld, azaz a védelmi pénz. Eredetileg zsidókra kivetett

adófajta, itt már csak polgárjoggal nem rendelkező keresztények fizették, de a rétegnek is csak kb. 70 %-ára vetették ki. A védelmi pénz újabb kori funkciójának pontos meghatározására a kutatás jelen fázisában nem vállalkozhatunk.

179