Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
9. Neustift és Landstrasse 1838. évi kötetei. Lehet, hogy a hiányzó háztartások száma magasabb volt, Melegh Attila is utal arra, hogy a szegényebb, főként őstermeléssel foglalkozó családok kisebbek az átlagosnál, s mint látni fogjuk, ezek képezik a hiányzók túlnyomó részét. 10. Ld. a 8. jegyzetet! 11. Az 1819. évi nem nemesek összeírása, amely hiányosan maradt fenn, összesen 46 fő kapást (a fennmaradt összeírási íveken lévő családok 8-9 %-a) tüntet fel. Ezt az arányt megtartva, s egész Újlakra kiterjesztve, ez 1838-ra 82 kapást jelentene. (Az összeírásokból annak középső része - a 304-588 számú família - hiányzik, így az összes 805-ből csak 516-ról rendelkezünk adatokkal.) BFL IV. 1002/s. Neustift, Familiae tabellae 1819. 12. A kapások bizonytalan jogállása nem adómentességük következménye, sőt, ellenkezőleg: nem képezték az állandó lakosság részét, csak alkalmi munkások voltak. Jelenlétük a mezőgazdasági munkálatok idején biztosra vehető, de csak konfliktushelyzetben váltak kimutathatóvá, mint pl. a felső-magyarországi éhínség idején, az 1840-es évek derekán. Ilyenkor a város vezetése is kénytelen volt rájuk figyelni. Az új bábaállás szervezése- kor(1846) az egyik indok igy fogalmazódott meg. "....Budaújlakon és Budaországúton a munkás osztály megszaporodván, és élelmét naponta megszerezni kéntelenítvén, az orvosi és sebészi díjak megfizetésére tehetetlen, mi okból a segedelem ezen ágának élvezetéből a status kárára kizáratik." BFL IV. 1002/g. 1473 ^/1822-1848.; vö. Nagy Lajos-Bónis György, 1975.424. 13. Az adókönyv feltüntette az összes ingatlan nagyságát művelési áganként és adóosztályonként külön-külön összesítve. Sajnos, az eredeti adóbesorolási szempontok nem állnak rendelkezésünkre, így sem bizonyítani,, sem cáfolni nem tudjuk azon sejtésünket, hogy az adóosztályba sorolás számos esetben mechanikusan történt, illetve, hogy a lakóházak építési színvonala, a termőföldek termelékenysége a besoroláshoz tág szempontkeretet biztosított az adóhivatalnak. Egyedül a szőlők - korszakunkban is érvényes, - 1834. évi besorolási könyve maradt fenn, ez a- zonban az egész városra vonatkozik, jelen keretek között fel172
