Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)

A módos háztulajdonosok összesen kb 40.000 pft vehettek fel, míg az összes többire mindössze 25.200 pft körüli összeg jutott. Negyven háztulajdonos egy, huszonnyolc két és tizenegy három alkalommal folyamodott kölcsönért .

Magasabb összegű kölcsön felvételére még a módos háztulajdonosok közül is csak kevesen vállalkoztak. A kölcsönfelvevők 67 százaléka az 1000 pft alatt megállt, s közöttük a szegények több, mint kétszer annyian fordulnak elő, mint a módosak.

A Segélyosztó Választmány alapelvei között az szerepelt, hogy

i

annak a háztulajdonosnak, aki kölcsönt kap, nem fizet segélyt akkor, ha a kérelmezőnek nincs adóssága. Mindazok az újlaki háztulajdonosok, akik kölcsönért folyamodtak /79 fő/, s kaptak is, az árvizet megelőzően már adóssággal rendelkeztek. Az árvízi katasztrófa tehát "adós" állapotban érte mindannyi- ukat. Éppen ezért a kölcsön mellett a segélyre is szükségük lehetett.

A módos, illetve szegény háztulajdonosok anyagi helyzetét sajátos szempontból világítja meg a háztulajdonosok és a bérlők aránya: 76 fő élt

együtt bérlőkkel/bérlőcsaládokkal, azaz az újlaki társadalom kézműves, keres68

kedő és egyéb foglalkozású rétegének tagjaival.

26. tábla Árvízkárosult háztulajdonosok és bérlőcsaládok

háztulajdonosok

nincs

bérlője

b é egy

r 1 ő c kettő

s a 1 á d három

ok száma háromnál több

összesen

módos

46

14

10

4

2

76

szegény

68

30

11

4

1

114

összesen

114

44

21

8

3

190

Vagyoni helyzettől függetlenül, a többségében egy bérlő/bérlőcsa- láddal együttélő újlaki háztulajdonosoknak a lakás-, (műhely-, raktár- és üzlet) bérlet számottevő jövedelemforrás lehetett.

Leginkább az egy bérlő, ill. bérlőcsalád a legelterjedtebb "együttélési forma',' s ennek jelentőségét akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy Újlakon a házaknak alig negyede rendelkezett két lakószobával /ld. 3. táblát/.

Az újlaki kézművesek,ímesteremberek is, ahogy a háztulajdonosok, az árvíz napjaiban a város szárazon maradt területére menekültek. Ennek ellenére az az 54 bérlő, akiket károsultakként írtak össze, jelentős értékeket vesztett berendezésekben, bútorokban, háztartási eszközökben, stb.: ennél jóval alacsonyabb az összeírt terménykáruk, aminek viszont kétszerese az á- ruban elszenvedett károsodásuk. A berendezés stb. kára itt is a műhely, a szerszámok, a munkaeszközök, a terményé az élelmiszer, a nyersanyag, az árué

pedig a kész/félkész termék pusztulását foglalta magában.

158