Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)

N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)

21. tábla Az újlaki háztulajdonosok kára berendezésben, bútorban stb. kár vf t-ban t-módos k-módos szegény ínséges-sz szűkös-sz összesen 31-499 22 25 35 32 26 140 500-999 6 5 4­5 20 1000 felett 3­­­­3 károsul összesen: 31 30 39 32 31 163 nem mértek fel kárt 16 8 7 6 1 38 összesen: 47 38 46 38 32 201 kár össze­sen vft 13.861 6.700 6.206 5.656 6.518 38.941 pft 5.544 2.680 2.482 2.262 2.607 15.757 Az 1000 vft, azaz 400 pft feletti kárból azonban már arra következte­tünk, hogy itt jelentősebb felszereltségű műhelyről, üzletről van szó, azaz Újlak egyetlen gyógyszerészének patikájáról, egy sókereskedőnek, és egy enyv- 62 gyárosnak káráról . A háztulajdonosokat körülvevő berendezési tárgyak, ház­tartási eszközök is - akárcsak az épületek -, időtállóak, örökölhetők, több nemzedéket kiszolgálók. A terményben és az áruban elszenvedett kár sokkal inkább tükrözik a tulajdonos - foglalkozása által is meghatározott - anyagi helyzetét, életmódját. Forrásunk, sajnos, a legtöbb esetben nem is részlete­zi, mit értsünk konkrétan termény-, illetve árukáron. Az újlakiak szőlőbirto­kai, legelői, rétjei,, stb. azonban a város határában, az árvíztől messze eső területen feküdtek, ezért a felmért termény- és árukár a házaknál és pincék­ben, padlásokon, kamrákban, csűrökben -, található élelmiszert, gabonát, ta­karmányt; a műhelyekben használt nyersanyagot, félkész és készterméket, az üzletekben árult áruféleségeket jelentette. A budai külvárosokban elkészített összeírás szerint azt tapasztaljuk, hogy a terménykár az áruéhoz viszonyítva, alacsony a Tabánban, és a Vízivá­rosban, kb. egyenlő az Országúton, Újlakon pedig alig több, mint egyharmad. Igazolódni látszik tehát a szakirodalom által is megrajzolt városkép, hogy a Vízivárost és a Tabánt kézműves-, kereskedő-háztulajdonosok lakják; az Országúton inkább iparral és kereskedelemmel foglalkoznak, s emellett szőlő- művelést és bortermelést is folytatnak; Újlakon azonban az elsődleges vagyon- és keresetforrás a szőlőművelés és bortermelés. A kárfelmérő biztosok - fel­154

Next

/
Oldalképek
Tartalom