Pest-budai árvíz 1838 (Budapest, 1988)
N. Czaga Viktória - Gajáry István: Árvízkárosultak Budán 1838-ban. (Országút és Újlak társadalma)
10. tábla Az 1000 lakosra jutó kereskedők száma 1818 - 1838 között kereskedő Újlak Országút jogállása 1818 1822 1838 1822 1838 adózó ? 5,93 12, 22 11,37 15,53 zsidó ? • • 15,28 ..összesen 14,24 5,93 27,50 11,37 15,63 a lakosság száma 3089 3878 3600 3430 3800 A korábban már idézett Schams ; és Jankovich-féle népességszámokkal számítva . kereskedők arányát,- még az 1828. évi számokhoz képest is - sokan voltak az akkori legfontosabb piacközpontokban átlag 11 kereskedő jut 1000 lakosra, s ezt 1838-ra az adózó keresztény kereskedők aránya is meghaladta. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy jelentős részük - bár kofa, szatócs és házaló volt, - nem(csak) e városrészben árulta portékáit: kereskedési joga a város egészére terjedt ki, így feladatuk is több volt, mint e közel nyolcszáz ház lakóinak ellátása. Érzékletesen jelzi ezt az árucikkek szerinti megoszlás aránya: 11. tábla A kereskedők megoszlása árucikkeik szerint (százalékban) Új lak aruiajta adózó zsidó összesen összesen élelmiszer 18,1818,18 23,73 termény 3,033,03 16,95 iparcikk 1,01 4,04 5,05 1,69 vegyes a/ 18,18 50,51 68,69 54,24 egyéb, ismeretlen 4,04 1,01 5,05 3,39 összesen 44,44 55,56 100,00 100,00 N 44 55 99 59 a/ szatócsok, kofák és házalók Az arányok igen érdekesek, de a kereskedelem fő jellegét nem mutatják meg. Igen kezdetleges stádiumban, de jelentkeztek már a specializálódás tünetei egy-egy hüvelyes-, zab-, szalma-, fa-, vagy éppen téglakereskedő jelenlétével, 141
