Gyermeksorsok és gyermekvédelem Budapesten a Monarchia idején (Budapest, 1996)

Előszó

Ezzel szemben a századfordulón kibontakozó magyar állami gyermekvé­delmi politika Európa-szerte komoly tekintélynek örvendett. Az új rend­szernek is megvoltak azonban a korlátái, az első világháborút közvetlenül megelőző években pedig súlyos válságba került. Mindez egyrészt a gondo­zásra szoruló és az ellátott kiskorúak számának váratlanul gyors emelkedé­sével, másrészt a gazdasági nehézségekkel, különösen a jelentkező munka­nélküliségi hullámmal magyarázható. A kiállítás harmadik kiemelt témaköreként a Bárczy István polgármester nevével fémjelzett reformkorszak községi szociálpolitikai újításait tárgyal­juk. Elsősorban a csecsemőgondozás és a házasságon kívül született gyer­mekek ellátása terén jöttek létre újszerű kezdeményezések. Ezekhez azonban éppen a fővárosban csatlakoztak közbiztonsági és kriminálpolitikai megfon­tolásokból bevezetett represszív jellegű intézkedések a különféle hatóságok részéről. A századfordulós fővárosban élő gyermekek sorsát mérlegre téve több­szörösen is felemás képet kapunk. Egyfelől az úgynevezett gyermeknyomor jó szándékú szociálpolitikai kezdeményezések, jótékonysági akciók és pél­daértékű törvényalkotás ösztönzőjévé vált. Ugyanakkor a gyermekvédelem fejlesztése nem került a „szociális kérdésről” való szakmai-politikai gondol­kodás és a reformok középpontjába. A növekvő mértékű segítség és a foko­zottabb oltalom pedig erősebb ellenőrzéssel társult. Különösen az első világháborút megelőző években észlelhető, hogy a gyermekek védelme he­lyett gyakorta inkább a társadalmat védték a gyerekektől. A nagy állami ellá­tóintézményekben kialakult válság rávilágít arra az összefüggésre, ami a szociálpolitika mai fejleményei ismeretében is a leginkább elgondolkoztató lehet: piacgazdasági viszonyok között a leggyengébbek támogatását célzó eszközök és szándékok éppen akkor fogyatkoznak meg, amikor a komoly gazdasági nehézségek felduzzasztják a rászorultak csoportját, és kiéleződ­nek a társadalmi problémák. Történeti összeállításunk így nem csupán a bu­dapesti szociálpolitika egy csaknem elfeledett fejezetére kívánja felhívni a figyelmet. A feldolgozott anyag reményeink szerint egyben hozzájárulás a társadalompolitikában egyszerre érvényesülő kényszerek és lehetőségek elemzéséhez. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és azon belül a Budapest Gyűjtemény tevékenységében a közművelődési és a bibliográfiai feladatok mellett min­dig megkülönböztetett figyelmet kaptak a városi társadalompolitika kérdései és annak tudományos alapjai. Kiállításunkkal és katalógusunkkal, amelyben egy, az Osztrák-Magyar Monarchia két székesfővárosának gyermekvédelmi gyakorlatát összehasonlító tanulmányt is közreadunk, ezekhez a századelő óta élő hagyományokhoz is csatlakozni kívántunk. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom