Budapest munkásmozgalma 1919-1945. Bibliográfia (Budapest, 1965)
Munkáspártok és a befolyásuk alatt álló mozgalmak - politikai elnyomás - 1919 augusztus - 1924 május
62 munkáspártok, mozgalmak, politikai elnyomás Nemes Dezső és Orbán László hozzászólásával. 948. [Szerényi Sándor] Sas: Harcra a második vörös májusért. = Űj Március 1930. p. 69—77. Visszatekintés az elmúlt 10 év csendes májusaira. Harci célok. 949. Tamás Aladár: A párt tagja lettem. = Lányi E.: Hősi harcok emlékei... 1960. p. 83—86. Epizódok a bp-i kommunisták illegális munkájából (1920-as évek közepe). 950. Tíz év után. = Kommunista 1928. No 12. nov. p. 1—3. Vezércikk a párt megalakulásáról, munkásságáról. S51. 10 éves a Magyarországi Vörös Segély. = Kommunista 1933. No 8. nov. p. 6—7. 15 000 esetben nyújtott jogvédelmet. 10 000 esetben adott anj'agi támogatást 560 000 P- vel. 200 munkást börtönöztek be VS tevékenységért, 50 évet töltöttek börtönben VS- funkcionáriusok. 952. Tízéves a Magyarországi Vörös Segély! = Üj Március 1933. p. 37—39. A VS mártírjai. Eleinte a szocdemek kezelték a pénzeket, 1928-tól a VS. — A magán- tisztviselőknél egész szakosztályt zártak ki, mert követelték, hogy a szakszervezet tiltakozzon Sallai és Fürst kivégzése ellen. — A VS tizedik, „Sallai és Fürst év”-ében fokozott munkára hív fel. 553. Tóth Sándor: Emlékeim a KIMSZ-ről. = Pajtás 1955. dec. 29., 1956. jan. 5. 554. Varga Jenő: A magyarországi szociáldemokrata párt 50 éves fennállásához. = Új Hang 1941. No 1. p. 6—20. A párt történetének rövid áttekintése. Bp-i eseményekkel. 955. Vas Zoltán: Tizenhat év fegyházban. Bp., Szikra 1945. 244 p. 8—21859 Vas Z., Rákosi M. és több vezető kommunista eliogatása. bebörtönzése. Naplófeljegyzések (1925—1940). 1919 augusztus — 1924 május 956. Bellér Béla: Tudósok az ellenforradalom viharában. = Valóság 1960. p. 83—87. Eljárás haladó szellemű egyet, tanárok ellen a bp-i egyetemen a Tanácsköztársaság bukása után. Alexander Bemát, Alexits György, Benedek Marcell, Czebe Gyula, Vámbéry Rusztem, Kovács Gábor, Pikier Gyula, Pólya Jenő, Ónodi Adolf ügye. Kiv. j egyzőköny vekből. 957. Bölöni Györgyné: Szenvedések könyve. 111. Bp., Szépirod. K. 1957. 233 p. 3 t. 8—30159 B. Gy.-né ,,kémgyanúsként” 1920 jún.-ban a Margit krt-i katonai fogházba, onnan az Alkotás u.-i rabkórházba került, 6 hét múlva szabadult. Saját és fogolytársainak embertelen szenvedéseit irta meg memoárjában, hogy felhívja a világ figyelmét a fehérterror igazi arculatára. Először a Bécsi M. Kiadónál jelent meg. 958. Diószeghy Tibor: Látta-e már Budapestet éjjel? 1920. = Markovits Gy.: M. pokol.. . 1964. p. 38—41. A fehérterror garázdálkodásai. 959. Fényes László: A gyilkosok munkája és mosdatása. = Népszava 1924. nov. 1. p. 7—8., nov. 4. p. 3., nov. 5. p. 3—4., nov. 7. p. 5—6. Az ellenforradalom hét áldozata: Cserven- ka Miklós, Ludasi Jenő, Vitriol Abrahám. Neumann Béla, Sipos József, Reiner Ferenc és Paulik János, meggyilkolásuk körülményei és dokumentumai. 960. Gábor Andor: Csekmanek. = G. A.: Bécsi levelek 1945. p. 220—222., G. A.: ösz- szegyűjt. cikkek 1920—1921. 1. köt. 1955. p. 358—361. A fehérterror biráiról és ügyészeiről általában. 961. Gábor Andor: Egy britanniás naplója. = G. A.: Véres augusztus 1959. p. 59— 64. Egy britanniás tiszt önvallomása pályája kezdetén. 962. Gábor Andor: Hamburgerné. = G. A.: Bécsi levelek 1945. p. 143—147.; G. A.: Ősz-