Budapest munkásmozgalma 1919-1945. Bibliográfia (Budapest, 1965)
Bevezetés
BEVEZETÉS 1959-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa tiszteletére állította össze a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapesti Gyűjteményének munkaközössége ennek a bibliográfiának az első kiadását. A csaknem 6000 címet felölelő gyűjtemény közreadásával a könyvtárhoz igen gyakran forduló kutatók, a budapesti és a kerületi pártbizottságok, tanácsok, iskolák, lapszerkesztőségek stb. munkáját kívántuk megkönnyíteni, útbaigazítást adni azoknak, akik Budapest vagy egyes kerületei munkás- mozgalmának történetével foglalkoznak. A kiadványnak volt már előzménye: 1959 márciusára a magyar proletárforradalom 40. évfordulójára összeállítottuk és 170 példányban közrebocsátottuk a „Budapest a Tanácsköztársaság idején a korabeli sajtó tükrében” című, ugyancsak 6000 adatot tartalmazó bibliográfiát, amely igen keresett munkának bizonyult és az olvasók, kutatók egyöntetű elismerését vívta ki. A „Budapest munkásmozgalma 1919—1945” című bibliográfia egyes fogyatékosságaira a szakfolyóiratokban közölt bírálatok irányították rá a figyelmünket. A kritikák azonban egyöntetűen megállapították, hogy a bibliográfia hasznos, hézagpótló segédeszköz volt. A Tanácsköztársaság irodalmát tartalmazó gyűjtemény tapasztalatain okulva az 1919—1944-es anyagot 270 példányban adtuk ki, de ez is kevés volt. Az előző kiadás hiányosságainak pótlására feldolgoztunk még néhány 1919—1945 közötti szakszervezeti lapot, ugyanakkor az 1958 óta megjelent források felhasználásával is jelentékenyen bővítettük a címanyagot. A hazai és külföldi intézmények és kutatók kívánságára határoztuk el, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára lényegesen módosított és bővített új kiadást rendezünk sajtó alá. A szociáldemokrata és a szakszervezeti kiadványok mellett a buda,pesti munkás- mozgalom forradalmi szárnyának, ezen belül a Kommunisták Magyarországi Pártjának 1919—1945 közötti tevékenységére vonatkozó adatok minél teljesebb feltárására törekedtünk. Bőven merítettünk a két háború közt megjelent hazai illegális, és ún. „féllegális”, valamint a Szovjetunióban, ill. Nyugaton megjelent emigráns folyóiratok-- bál, napilapokból. Munkánkhoz nagy segítséget kaptunk az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Intézettől, melynek könyvtára szíves előzékenységgel állt rendelkezésünkre. Ezért e helyen mondunk köszönetét. A bibliográfiában feldolgozott források világnézetileg nem egységesek. Jobboldali
