Budapest munkásmozgalma 1919-1945. Bibliográfia (Budapest, 1965)

A munkásosztály helyzete - 1919 augusztus - 1924 május

MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETE

35

ellenzéki munkások felajánlották segítségüket bérharchoz, de az asszonyok beletörődtek a bércsökkentésbe.

455. Nemes Dezső: A Népjóléti Minisztérium jelentése a budapesti nyomor növekedéséről. = N. D.: A fasiszta rendszer kiépítése ... 1956. p. 533—543.

1923. márc. 20. Többek között egy Magyar u.-l házról, melynek bűzös szobáiban „8— 10 gyermekes családok fetrengenek, a gyermekek úgyszólván meztelenül”. Angyalföld, a Tripolisz, a Lepsinek nevezett Kárpát u. és környéke, a VII. kér., Gras- salkovieh u. és környéke: borzalmas nyomortanyák. Népesedési bér- és kiadási táblázatokkal.

456. A budapesti helyi bizottság jelentése. = Typographia 1923. No 14. p. [1—2],

Bérmegállapítások a nyomdászoknál.

457. Fodor Tibor: Uccaseprők. = Világ

1923. ápr. 1.

Az utcaseprők keserves élete.

458. Spicli-rendszer a villamos vasutaknál. = A Villamos 1923. No 4. p. 2.

459. Életbelépett a minimális munkabér. = Magánalkalmazott 1923. No 5. p. [3],

A cipőkereskedelmi alkalmazottaknál.

460. A Budapesten és környékén lévő téglagyárakban dolgozó munkások kereseti viszonyai... = Építőmunkás 1923. No 10. p. 3.

13 főv. környéki téglagyár dolgozóinak helyzete. Szervezetlenségük miatt nagyobb fokú a kizsákmányolásuk.

461. Kubicsek Dániel: Hogyan élünk ma? = Typographia 1923. No 20. p. [2—3].

Nyomortünetek az inflációs időkben.

462. Húsipari Munkások Szövetségének küzdelme az éjszakai munka és a munka- nélküliség ellen. = Népszava 1923. máj. 19. p. 7.

Egyes gyárakban, pl. a Nostra húsüzemben 16—18 órát dolgoztatnak.

463. Argus: Az illatszergyárak és vegyészeti üzemek páriái. = Népszava 1923. máj.

23. p. 4.

A vegyészeti munkások munka- és fizetési viszonyai.

464. A kivándorlás a magyar ipar veszedelme. = Szakszerv. Ért. 1923. p. 61.

Máj.—jún. hóban 3278 kivándorló kérte átigazolását. Kimutatás szakmánként és a kivándorlás iránya szerint. (Szűcsök 11,6%-a.)

465. A munkáltatók terrorjáról... = Építőmunkás 1923. No 11. p. 1.

Vidéki kőművesek dolgoznak a főv. legnagyobb építkezésein. A munkáltatók így próbálják megtörni a bp-i építőmunkásokat, akik magasabb bért követelnek.

466. A szemforgatás. — Építőmunkás 1923. No 12. p. 1.

A főv. ácsmesterek törekvése a munkabérek leszorítására.

467. A szabadságidő kérdése... = Magánalkalmazott 1923. No 7—8. p. [5].

Évenkénti fizetéses szabadság követelése.

468. A rendelt munkát készítő budapesti férfiszabók bér- és munkarendszerződése. = Szabók Szaki. 1923. No 8. p. 2—3.

469. A Fővárosi Községi Kenyérgyár munkásainak helyzete. = Népszava 1923. aug.

15. p. 5.

Nem tartják be a sütőiparra vonatkozó törvényeket. Üldözik a szocdemeket.

470. Pajor Rudolf: A kerületi betegsegély- ző. = Typographia 1923. No 35. p. 1—2.

Rossz az élelmezés, rossz a bánásmód a kórházakban.

471. Munkanélküliség és kivándorlás. = Szakszerv. Ért. 1923. p. 83—84., 1924. p. 33— 35.

1923 szeptemberi adatok szakmánkénti felsorolásban: aranyművesek 75%-a, a húsipari munkások 21,7%-a munkanélküli. Kivándoroltak Júl.-tól szept.-ig: a húsipari munkások és fényképészek 10%-a, a festők, borbélyok, szűcsök 5%-a és 464 vasmunkás.

3'