Budapest munkásmozgalma 1919-1945. Bibliográfia (Budapest, 1965)

Szakszervezetek - 1929 október - 1945

186 SZAKSZERVEZETEK Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék harci módszerei. Epizódok a 30-as évek bp-i munkásmozgalmából. 2766. Tárgyalás a miniszterelnökkel. = Húsip. Munkások L. 1930. No 3. p. [2], Febr. 14-én a szakszervezeti vezetők emlék­iratot adtak át a munkások helyzetéről. 2767. A magyar szakszervezetek IX. orszá­gos kongresszusa. = Népszava 1930. márc. 25. p. 3. Március 23-án, a Vasmunkás Székházban. 2768. Egy (kongresszushallgató) bolseviki melós: A szakszervezetek IX-ik Országos Kongresszusa. = Kommunista 1930. No 1. [márc.?] p. 17—18. 2769. A szakszervezeti kiállítás megnyitá­sa. — A magyar munkásmozgalom képek­ben és grafikonokban. = Népszava 1930. márc. 23. p. 11. 2770. A Szakszervezeti Tanács rendkívüli ülése. = Népszava 1930. márc. 29. p. 3. A munkanélküliek biztosítása és az OTI autonómiája ügyében. 2771. A Budapesti Főkapitányság jelentése a belügyminiszterhez a kommunisták szak- szervezeti agitációs munkájáról és a kom­munista szakszervezeti tagok kizárásáról. 1931. április 11. = Dók. a m. párttört. ta­nulmányozásához 4. köt. 1955. p. 57. A kommunisták befolyása a Vas- és Fém­munkás Szakszervezeten kivül a többi szervezetben is tapasztalható. (MMI Arch. A. XI. 18/1930/2.) 2772. A tőkés offenzíva ellen — sztrájk hullám. = Sarló és Kalapács 1931. No 7. p. 16—18. Sztrájkok a főv. üzemeiben, szakmák sze­rint. 2773. A szakszervezeti ellenzéki mozgalom­ról. = Kommunista 1932. No 3. febr. p. 11—12. Az Egyesült Szakszerv. Ellenzék (ESZE) munkájának értékelése. 2774. Hogyan szervezkedjünk. = Vörös Tungsram 1932. No 1. márc. p. 3—5. A szakszerv, ellenzéki csoport megalakítá­sának szükségességéről. 2775. Bálint Gábor: Gazdasági harcok a balratolódás jegyében. = Új Március 1932. p. 19—24. A kiállítási terület ácsmunkásai, a Pamut­gyári, az Arnheim gyári és a kikötőmun­kások sztrájkja. A szakszerv, ellenzék mű­ködéséről. 2776. Két sztrájk tanulságai. = Kommunis­ta 1932. máj. Ünnepi sz. p. 15—16. A kiállításon dolgozó ácsok sztrájkjánál más szakmák dolgozóit használták letörés­re. A vámmentes kikötő dokkmunkásainak sikeres harca a bérredukció ellen. 2777. Néhány szó két sztrájkról. = Ifjú Proletár 1932. No 6. p. 6—7. A Columbia Textilgyárban hiányzott a munkások egységes fellépése. Az Arnheim gyári tanoncsztrájknál nem sikerült a fel­nőtt munkások támogatását megszerezni. 2778. Fellángol a proletárellenállás. = Kommunista 1932. No 11. júl.; Dók. a m. forrad. munkásmozg. történetéből 1929— 1935. [2. köt.] 1964. p. 156—157. Sztrájkok Bp-en a Kleckner gyárban, a MÀBI-épltkezésnél, a Bp. Pamutgyárban stb. A Dók. ... jegyzetében utalás a bp-i szabad kikötő dokkmunkásainak eredmé­nyes (1932 márc.—ápr.) sztrájkjára, amit a szakszerv, ellenzék vezetett. 2779. A Társadalombiztosító közgyűlése. = Kivált Vasmunkások Orsz. Egy. Szaki. 1932. júl. 15. p. 2—3. A szakszerv, képviselői nem a munkásság érdekeit képviselték. 2780. Szakszervezeti front. = Ifjú Proletár 1932. No 8. p. 9—10. A Fritz péküzemi, a Hofherr—Schrantz' gyári őszi tanoncsztrájkok tanulságai. 2781. Iktassák törvénybe a negyvenórás munkahetet! — Az ország munkássága ha­talmas gyűléseken követeli a munkaidő megrövidítését. = Népszava 1932. dec. 4. p. 2. Gyűlést tartottak: az építőmunkások, a könyvkötők, magántisztviselők, vas- és fémmunkások stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom