Hazánk felszabadulása 1944-1945 (Budapest, 1955)
IV. rész - 11. Pártok és tömegszervezetek
nu a magyarországi és külföldi vizeken tartózkodó magyar keres- I keddimi hajók ® Szövetséges {Szovjet) Főparancsnokság hadműveleti ellen őrzése alatt fognak S Ini a Szövetségesek közös érdekeiért való felhasználó céljából 1Î.) A Magyar Kormány magyar valutában köteles rendszeresen készpénzzel és árucikkekkel, benzinnel, élelmiszírrel stb. megfelelő eszkö zökkel és szolgáltatásokkal ellátni a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságot, amelynek a hivatása teljesítéséhez, valamint fi Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatos küldöttségek és képviseletek szükségleteinek fedezésére erre szüksége lehet A Magyar Kormánynak szükség esetén biztosítani kell az ipari és közlekedési vállalatok, a pósta, távirda, távbeszélő, rádió, erőművek és köz- szükségleteket fedező vállalatok és intézmények, fűtőanyagnak tárak és egyéb anyt^bk felhasználását és szabályozását, azoknak az utasításoknak megfelelően, amelyeket a fegyverszünet idején a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság, vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ad ki. {Ld. Függelék II. pont.1 ÍZ.) Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának, Jugoszláviának azokat a károkat, amelyeket hadműveleteivel és az országok területeinek megszállásával a Szovjetuniónak, CsehsZ ovákiársak és Jugoszláviának okozott. Emellett — tekintetbe véve, hogy Magyarország nemcsak beszüntette a h borút az Egyesült Nemzetek ellen, hanem hadát is üzent Németországnak — a felek abban állapodtak meg, hogy Magyarorszáú az okozott károkát nem teljes égé zben, hanem csak részben téríti meg. Era kártérítés 300 millió amerikai dollár, amely hat éven keresztül törlesztendő áruban, gépekben, folyami hajókban, gabonában, jószágban stb. A kártérítési összegből 2Ö0 milite amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg* a Csehszlovákiának és Jugoszláviáink járó kártérítés összege*, pedig ÍflO miffió amerikai dollár. Magyarország megtéríti a károkat és veszteségeket, amelyeket a háborúban más szövetséges országoknak, vagy azok polgárainak okozott, A kártérítés összegét később állapítják meg. (Ld. Függelék 12. pont.) 13. ) A Magyar Kormány kötelezi magát, se*y az Egyesült Nemzeteknek és azok pu.gárainak a magyar területen visszaállítja fi háború előtti minden Sörvényeft tógát és érdekeltségét és teljes épségben visszatéríti tulajdonukat. 14. ) -Magyarország együttműködik a háborús' bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában j a bfróság elé állításában* illeíva az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában. \ 15. ) A Magyar Kormány kötelezi magát, hogy haladéktaláftul feloszlatja a magyar területen lévő összes Hitler-barát* vágy más fasiszta politikai, katonai jellegű szervezetek eh valamint az egyéb olyan szervezeteket, amelyek sz Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát fejtenek ki és a jövőben sem tűri el ilyen. szervezetek fennállását. időszaki s4! «ás sajtótermékek kiadása, behozatala és terjesztése Mágya országon* ssteházl vagy mozgóképelőadások tartáia, rádióállomásod, pősta. távtré, távbeszélő működése a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság-: váló megegyezés alapján történik, {Ld. Függelék 16. pont). 17. ) A magyar polgári közigazgatást helyreállítják Magyarország ®gő*a területén, amely az arcvonaltól legalább 50—100 km-re van (a terep- viszonyoktól függően). A közigazgatási szervek kötelezik magukat, hogy a béke és biztonság helyreállításéra végrehajtják a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság mindazon parancsait és utasításait, amelyeket a jelen fegyverszüneti fettételek * biztosítása cétjából kiadnak. 18. ) A fegyvarszünet egész időtartamára Szövetséges Ellenőrző Bizottságot létesítenek Magyarországon a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság képviselőjének elnöksége alatt é; az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselőin k részvételével. Ez szabályozza és ellenőrzi a fegy- véfsSüneH feltételek végrehajtását; A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a fegyverszünet hatálybalépésétől a Németország feilen folytatott hadműveletek teljes befejeződéig isáf©í$> időben a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vezetése alatt fog állói, (Ld, Függelék. 18. pont), Ht);A bécsi döntőbíróság 1938. november 2-án leélt határozata és áz 1940. augusztus 30-i bécsi döntés ezennel semmisnek és érvénytelennek nyilváníttatnak. 18.) Jelen feltételek az aláírás pillanatában hatályba lépnek,Ezt az okmányi Mosskvábsíf, 1945 jantlár20-án, egy-égy példányban állították ki, orosz, angol és magyar nyelven, amelyeket a Szovjetúnfó kormányén ïk adnák át megőrzés végett. Az orosz és angol szövég a hiteles. À jelen egyezmény hitelesített másolatát függelékkel együtt a Szovjeiiiúió kormánya átadja mindazoknak a kormányoknak, melyeknek nevében ezt az egyezményt aláírják. A Szerialírta SxSvafségts Ssavjei JUiíár$a*ág*k, az igyesSli Királyság és az Fszckaaarikfii Egyeséit A!leas®k s§gbísásábé: : K, S mosll®w Magyarország JdelgSenes Nemzeti Sarsrányingíi megbízásából : Œwangyësê János Möfös Ján&s ËalQëh êsiwâm Függelék a îegyvef8EÜneti egyezményhez, melyet egyrészről a Szocialista Szovjet Köztársaságok Ssövctsétfe, as Egyesült Brit Királyság és ®z Észa kam erikái Egyesült ÁÜaniok, i «»varország kötöttek meg és Írtak alá Moscbvábaa, IMS jgüliár 20-án. aj Függelék az 1» ponthoz; A Magyar Katonai Paraucsnottsag atad a özoveí^egea tozovjet) Főparancsnokságnak minden rendelkezésre álló adatot a német íegy veres ero*roi, atauja a német katónaia Szovjehíntó és a többi Egyesült Nemzetek ellen irányuló — bádnüveletekre vonatkozó terveket, valamint a német vázlatokat, térképeket és minden német hadműveleti okmányt. Az egyezmény 1. pontiában leszögezed a magyar területen élő német állampolgárok internálására vonatkozó rendszabályok h&ssí. terjedíföM.' ki Németország zsidó nemzetiségű polgárába, b) Függelék a 3. ponthoz : A Magyar Kormánynak az egyezmény három pontjában említett közreműködése a következőképen értendő : A Magyar Kormány és főparancsnokság a fegyverszünet idején a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság rendelkezésére bocsátja mindazokat a magyar kaionai, légiforgalmi és folyami berendezéseket, kikötőket, kaszárnyákat, raktárakat, repülőterekét, távírdát, távbeszélőt, rádiót, meiaorológiei íllo másokat, amelyekre katonai szempontból szükség lehefi Mindezeket felhasználás, céljaira, üzemképes állapotban, megfelelő személyzettel bocsátja rendelkez ej Függelék a 12. ponthoz : A Magyar Kormány kivonja az országból és beváltja mindazt a valutái, melyet a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság magyai területen lorgaiomoa hozott és ezt a forgalomból kivont valutát kártérítés nélkül átadja a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokságunk. A Magyar Kormány a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság’ engedélye nélkül nem engedi mag; a külföldi, vagy belföldi magyar követelések átadását idegen államoknak, vagy idegen államok polgárainak, d) Függelék a 12. ponthoz: Azoknak az áruknak részletes jegyzékét és az áruaemek megnevezését, amelyeket Magyarország á Szovjetuniónak, Csehszlovákiának es Jugoozutvianak fog szállítani, valamint e szállítási batáridőt évek szerint az illető kormányok külön egyezményei fogják meghatározni. Ezek a szállítmányok az 1938-as árak alapján eszkf z’endők, az ipari berendezéseknél 15 százalék, a többi áraknál 10 százalék felárral. Az egyezmény 12. pontjában említett elszámolás alapját az amerikai dollárnak az egyezmény aláírása napján érvényes arany paritása képezi, vagyis egy uncia arany értéke 35 amerikai dollár. . Az egyezmény 12. pontja értelmében a Magyar Kormány azonnal élelmiszert és egyéb közszükségleti cikkeket brcsájt rendelkezésre, ami a magyar agresszió folytán a Csehszlovákia és Jugoszlávia területéin lakók megsegítésére szükséges. Ezeknek a szállításoknak a méreteit a Hárósn Kormány közötti egyezmény fogja meghatározni és ama kártérítés részeként tekintendők, amelyek Magyarországot a Csehszlovákiában és Jugoszláviában okozott veszteségekért és károkért terhelik. e) Függelék a 16. ponthoz : Magyaroszág Kormánya kötelezi magát, hogy a Magyarországon lévő külföldi követségek, missziók, konzulátusok rádió- es laviroösszekoueiese, postai levelezése, íejtjeles távirat, szállítás és futárszolgálata, valamint a távbeszélő összeköttetése a Szövetséges (Szovjet) Föro’-ancsnoksát' által mpahatározott módon fog történni. f) Függelék a 18. ponthoz: A fegyverszüneti egyezmény 18. pontja alapján létesítendő Ellenőrző Bizottság feladata a fegyverszüneti feltételek pontos teljesítésének ekenorzese. . A Magyar Kormány és szervei kötelesek a S; ö etséges Ellenőrző Bizottságnak minden, a fegyverszüneti egyezményre vonatkozó utasítását teljesítőn^ A Szövetséges Ellenőrző Bizottság külön szerveket, vagy szekciókat létesít és különböző feladatokkal bízza meg őket. Ezenkívül a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarország különböző részeire kirendelheti tisztjeit. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság tartózkodási helye Budapest. Moszkva, 1945, január 20-én. fl Magyarországgal »ft ftgyvciszruiH siysznf i*rf I szili íegyzákitovvtt a Szssfsfítrs Szavat Mztármága* vészfeii Ssksaozcv az Egyesült int Királyság «misa Ballte, ai Ccvasitt áliaais^ assagie HunaiBi (rsssa (Rádión felvéve,)
