Hazánk felszabadulása 1944-1945 (Budapest, 1955)
Előszó és módszertani útmutató
cai alatt megjelent nyilas-újságoknál is, amelyeket ekkor már nem tett el senki és a köteles példányokat sem szolgáltatták be. Így a brigádok által felkutatott anyag nagy hiányosságokban szenved, mert ezeknek egy része csak a jövőben kerül elő, vagy lehet, hogy soha. Anyaggyűjtés közben vettük észre, hogy a könyv- és hírlap-, illetve folyóiratanyag feltárása nem tükrözi helyesen a valóságot, mivel nem mindig a leglényegesebb adatokból volt a legtöbb anyag. Bibliográfiánk nem történeti tanulmány, így csak azt mutathatja be, amit az eseményekről írtak! Igen nehéz volt ezenkívül az egyes, hasonló tárgyú adatoknak egy bedolgozása, mert az egy- és ugyanazon témát gyakran más- és más címekkel hozták a különböző sajtó-orgánumok. Érdekes képet nyújtanak az akkori hírszolgálat szükségszerű hiányosságáról a felszabadulás utáni első sajtótermékek. Ugyanis az egyazon híreket a legkülönbözőbb dátumokkal jelentették meg, néha téves adatokkal. Az egyes fejezeteknél azonban ennek ellenére mégis a megjelenés kronológiai felsorolása mellett döntöttünk. Csak az ugyanazon témák egybe- hozásánál tértünk el ettől. A szépirodalmi anyag felsorolásánál mindenütt a betűrendet vettük figyelembe és ezt folytattuk a városok felsorolásánál is, avagy például Budapest pusztulásánál, ahol betűrendben soroltuk fel az egyes utcákat és városrészeket. A felszabadulási harcok befejezése után mindenütt azonnal megindultak az újjáépítési munkák. Rendeletek és határozatok születtek az új élet megindítására. Ezekből csak a fontos és országos jellegű anyagot hagytuk meg, továbbá külön-külön a debreceni és budapesti kibontakozás fejlődését, de mindegyiket csak 1945. április 4-ig. Nem vettük fel az elmúlt tíz év alatt a felszabadulási ünnepségekkel kapcsolatosan megjelent méltatásokat sem. Ezeket a kutató minden évből — ha szüksége van rá — automatikusan kikeresheti magának. Ez az elgondolásunk az amúgy is szűkre korlátozott kiadványterjedelmünket nagyban mentesítette. A tartalmi felosztást a következő négy részre bontottuk: Az egész bibliográfiának anyagát mintegy bevezeti az első rész: Magyarország a második világháborúban címmel, amelybe a fontosabb, összefoglaló könyveket vettük fel. A második rész Magyarország felszabadításának hadieseményeit, a Vörös Hadsereg felhívásait, első rendeletéit, segítségét, továbbá azt tartalmazza, hogyan fogadta a magyar nép a szovjet hadsereget. A harmadik részben a magyar és német fasiszták tevékenységének megrázó dokumentumait és a magyar nép ellenállását, míg a befejező, negyedik részben az új államiság kialakulását és az újjáépítés megkezdését mutatjuk be egészen 1945. április 4-ig. Nem vettük fel bibliográfiánkba a külföldön megjelent idegen nyelvű könyveket, cikkeket és tanulmányokat sem. Nem magyar nyelvű anyag csak a felszabadulási harcok alatt megjelent röplapok és plakátok között található. Bibliográfiánkban egyszerűsített címfelvételeket alkalmaztunk: elhagytuk (a kiadó megjelölése esetén) a nyomda jelzését, a fordító nevét, napilapoknál az oldalszámot, stb. Az egykorú napilapoknál a szám megjelölésén kívül közöltük a keltezést is, az időrend kiemelése céljából, a későbbieknél csak a számot jelöltük meg. Ily módon jelentősen megrövidí14
