Csomor Tibor: Magyarország honismereti bibliográfiája, I. (Budapest, 1972)
Bevezetés
BEVEZETÉS Ez a kiadvány a jelenkori Magyarországról az elmúlt két évtizedben megjelent honismereti könyvek, gyűjteményes munkák, önálló tanulmányok, tudományos és ismeretterjesztő folyóiratcikkek válogatott, elemző bibliográfiája. Szakirodalmi kalauz egyúttal azoknak a tudomány- és ismeretágaknak alapvető irodalmában, amelyek a honismerettel szervesen összefüggnek, annak mindinkább alkotó részeivé válnak. Első kötete hazánk földrajzi tájainak, vidékeinek, megyéinek, járásainak, városainak, községeinek honismereti irodalmát dolgozta fel a fővárost kivéve. Budapest honismereti irodalmát a bibliográfiának 1973-ban megjelenő második kötete tárja fel. A honismeret komplex, sok összetevőből álló ismeretrendszer. A fogalomkörébe tartozó helytörténet, földrajz, néprajz, gazdaság, a társadalmi és politikai élet, a szociográfia, a művelődéstörténet, a művészettörténet, a régészet és más tudományágak helyi irodalmának, valamint összefoglaló műveinek egy bibliográfiában, egyazon információrendszerben való szerepeltetése is tükrözni kívánja a honismeret komplex voltát, alkotótényezőinek egy ismeret- rendszerben megnyilvánuló összefüggéseit. Ez a bibliográfia anyagának sokrétűségével kíván a honismeret legkülönbözőbb területeinek, ágazatainak művelői számára szakirodalmi bázisként szolgálni. Természetesen nem önmagában, hanem az örvendetesen gyarapodó honismereti-helytörténeti bibliográfiák, repertóriumok és más dokumentációs kiadványok együttesében töltheti be tájékoztató szerepét. Ez a válogatás ugyanis könyvanyagának jellegét és feldolgozásának módját tekintve nem helyettesítheti a vidék jelentős műhelyeiben, a megyei és más könyvtárakban, tudományos intézményekben, levéltárakban napvilágot látó honismereti-helytörténeti bibliográfiákat s a kutatás más helyi vonatkozású forrásait. Ezek elsősorban saját vidékük viszonylag szűkebb földrajzi környezetében, időben gyakran messzire visszanyúlva, a lehető legszélesebb tematikai körben s minél részletesebben igyekeznek információkkal szolgálni. így jellegüknél fogva elsősorban vertikális irodalmi forrásbázisoknak tekinthetők. Ennek a bibliográfiának az anyaga viszont az egész országra kiterjed, magában foglalja a témába vágó tudományágak, komponensek alapvető irodalmának legjavát, viszonylag szűk (bár nagyon jelentős) időszak, mindössze két évtized terméséből válogat. Jellegét tekintve horizontális szerkezetű műként kíván bekapcsolódni a honismereti-helytörténeti szakirodalmi tájékozódás forrásainak rendszerébe. Ezt a törekvést az a tapasztalat is indokolja, hogy a honismereti érdeklődés területileg mindinkább szóródik, ma már nem csak a szűkebb környezet, a szülőváros, a megye, a táj vonatkozásaiban nyilvánul meg, hanem a politikai,
