Csomor Tibor: Magyarország honismereti bibliográfiája, I. (Budapest, 1972)
Bevezetés
9 BEVEZETÉS az országos képes hetilapok cikkeit (ezek feltárása elsősorban a megyei sajtóbibliográfiák, repertóriumok feladata), az üzemi, intézményi lapokat, híradókat, tájékoztatókat, szakdolgozatokat, értekezések önállóan megjelent téziseit, a helyi jellegű prospektusokat, kiállítási katalógusokat és alkalmi vezetőket, idegenforgalmi propaganda kiadványokat (hacsak honismereti szempontból jelentős és időtálló információt nem tartalmaznak), önállóan megjelent térképlapokat, továbbá kéziratokat (gépiratokat.) Sajnos, nem kerülhettek feldolgozásra azok a gyakran nagy terjedelmű honismereti összeállítások, gyűjtemények, (elsősorban falu- és tsz-krónikák, hagyománygyűjtések, visszaemlékezések stb.) melyek csak néhány gépelt vagy kézzel írt példányban lelhetők fel, valamelyik művelődési ház, szakkör, iskola vagy tanács birtokában vannak, terjesztésre s a kötelespéldányszolgáltatásba nem kerültek, létükről csak véletlenül és esetlegesen szerezhetünk tudomást. Ezekben az összeállításokban gyakran hatalmas gyűjtő- és feldolgozó munka fekszik, nem kis részük tudományos igényeket is kielégítő hézagpótló irodalmi forrásként is számításba jöhetne — ha a könyvtárakban, bibliográfiai műhelyekben tudnának róluk, terjesztésük nem volna esetleges. Összegyűjtésük, megőrzésük és feldolgozásuk hasonkóképpen mind sürgetőbb feladat, de erre ez a bibliográfia nem vállalkozhatott. Nem volt mód a honismereti mozgalom helyi történetének, irodalmának feldolgozására sem. A bibliográfiában szereplő könyvek, tanulmányok, cikkek műfaji, szerkezeti, módszertani, színvonalbeli, tartalmi és információs értékelése önálló tanulmányt érdemelne. Elemzésükből összeállna az elmúlt két évtized honismereti kiadványainak tarka képe. Előbukkannának a honismereti könyvkiadás sokszor meglepő földrajzi vagy tematikai fehér foltjai, a műfaji és szerkezeti megoldásoknak gyakran felesleges sokrétűsége, a feldolgozások módjában jelentkező különbségek és még sok más olyan tényező, amelyek a honismereti publikációk összehangolását, módszertani, szerkesztési, tematikai s néha szemléleti színvonaluk emelését, egymáshoz közelítését — a tipizálást természetesen messze elkerülve — indokolják. Az említett hiányosságok mit sem vonnak le a honismereti publikációs tevékenység vitathatatlan értékeiből. Ez a bibüográfia abban is segítséget nyújthat a honismereti mozgalom irányítóinak és művelőinek,hogy számba vehessék e terület „fehér foltjait”, értékeljék a jelenleg rendelkezésre álló irodalmat, ösztönözzék az adott területek szakembereit gyűjtőmunkára, publikálásra, biztosítsák ennek feltételeit s hangolják össze a honismereti irodalom területén a kiadói tevékenységet tematikai, műfaji és módszertani szempontból egyaránt. A bibliográfia anyagelrendezése a honismeret témakörébe tartozó fogalmak, tárgyszavak betűrendjében történt. Ezek részint földrajzi nevek, részint pedig a honismeretet alkotó tudomány- és ismeretágak, témák, fogalmak nevei. A földrajzi tárgyszavak települések, tájak, közigazgatási egységek (megyék, járások), gazdasági körzetek, természeti-földrajzi tájegységek, hegyek, folyók stb. nevei. A többi tárgyszó általános fogalom, ezek a téma országos vonatkozású irodalmának élén állanak. Ilyen tárgyszavak pl. állatföldrajz, állattenyésztés, barlangok, energiagazdálkodás, éghajlat, földrajzi nevek (helynevek), gazdasági földrajz, ipari műemlékek, kereskedelem, közlekedés, levéltárak, mezőgazdaság, művelődéstörténet, népességföldrajz, néprajz, ősmaradványok, régészet, statisztikai gyűjtemények, településföldrajz, természetvédelmi területek, városépítés, vízrajz, 1/a
