Tolnai György (Szerk.): A Tanácsköztársaság Budapestje a korabeli lapok tükrében. Bibliográfia (Budapest, 1969)

Előszó

ELŐSZÓ

A Tanácsköztársaság félszázados évfordulójára adta ki a Fővárosi Szabd Ervin Könyvtár "A Tanácsköztársaság Budapestje a korabeli lapok tükrében” cimU bibliográfiát. Ezzel kivánt tisztelegni történelmi múltúnk e kiemelkedő eseményének, s egyszersmind eleget tenni a tudományos gyűjtőkörébe tartozó, a fővárosra vonatkozó könyvtári anyag feltárásának.

Bibliográfiánk témaválasztásának jogosságát aláhúzza az a központi szerep, amelyet Budapest a Tanácsköztársaság történetében játszott. Budapest ugyanis ezidőben fokozottan vezető helyet tölt be az ország életében, igy az iparban is; ezért, mint a munkásosztály fellegvára, a proletárhatalom legszilárdabb alapja volt. Budapest együtt élt a Magyar Tanácsköztársasággal; nincsen olyan jelentős eseménye az országnak, amelynek - akár gyakorlati intézkedések, akár tömeggyülések, tömegtüntetések, akár pedig a fegyverbe lépő budapesti dolgozók akciói révén - ne lenne megfelelő fővárosi tükröződése. A tanácsköztársasági Budapest története ezért - bizonyos mértékben - magának a Tanácsköztársaságnak is története és nem véletlen, hogy amikor az intervenciós csapatok Budapestet elfoglalták, ez egyben a Magyar Tanácsköztársaság végét is jelentette. A budapesti események tükrében tekintve természetesen bizonyos egyoldalúsága is mutatkozik a történeti képnek, mert óhatatlanul el- tulzottan jelentkeznek a helyi-, és a valóságnál kisebb 3ulyt kapnak a vidéki események. Bizonyos torzulást eredményez az is, hogy kiadványunk csupán a korabeli sajtóközleményeket dolgozta fel. Ez egyrészt nélkülözi a történelmi értékelést - hiszen az eseményekkel egyidős az anyag -, másrészt pedig aránytalanul nagyobb teret enged a proletárállam pillanatnyi propagandacéljainak, mint az események értékelésének. Aránytalanságot okoz még e tekintetben az a tény is, hogy a forradalmi kormányzótanács papirhiány miatt május 14-e után a lapoknak - a mindenekelőtt a napilapoknak - nagyobb részét kénytelen volt leállítani, s ezáltal még a fontos kérdésekre vonatkozó publikációk is csökkentek. A mindezekből elkerülhetetlenül folyó történelmi torzulásokat igyekeztünk az eseményeket magyarázó annotációkban kiküszöbölni, illetve a tényleges súlyúknak megfelelően kidomborítani.

A korabeli közlemények, az emlitett hiányosságok ellenére is, kiemelkedően értékes történelmi forrásanyagot képviselnek. Nemcsak az eseményeket ismertetik és nemcsak a kor levegőjét árasztják magukból, hanem visszatükrözik az akkori emberek érdeklődését, gondjait, problémáit is. Nagymértékben hozzájárulnak a történelmi millió feltárásához, rekonstruálásához. A Budapestre vonatkozó cikkanyag teljes feltárására törekedve - amennyiben ilyen cél egy- V -