A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (Budapest, 2001)
Bevezetés
sőbb, 1922-től egészen 1944-ig ez az állomány is a Budapest gyűjtemény vezetőjének, Kelényi Béla Ottónak köszönhette a főváros költségvetése által biztosított bőkezű gyarapítását. A régi könyvek többségét ebbe a két különgyűjteménybe sorolták: a főváros történetéhez kapcsolódó dokumentumokat a gyűjteményre utaló B jelzettel szakrendi elhelyezésben, míg a többi ritkaságot a numerus kurrensben felállított 09-es állományba helyezték, mindkét gyűjteményen belül három nagyságrendben. Az ősnyomtatványok is ebben a két különgyűjteményben kaptak helyet. 1911-ben nagyértékű hagyaték jutott a könyvtár tulajdonába a közgazdász és Ázsia-kutató gróf Zichy Jenő (1837-1906) bibliofil gyűjteményével, benne három ősnyomtatvánnyal. Ezek Strabón 1472-es Geographiaja (854), II. Pius Historia Bohemicá]ámk korai kiadása (721) és a Thuróczi-krónika augsburgi kiadásának egyik csonka példánya (888b). A mintegy félszáz 16. századi nyomtatvány között fametszetekkel illusztrált további földrajzi munkák: Ptolemaios Geographiájának 1535-ös lyoni (750) és 1545-ös bázeli (748) kiadása, Münster Cosmographiájának német nyelvű, 1550-es kiadása (606), aldinák és más nyomdatörténeti ritkaságok kerültek ekkor ajándékként a könyvtárba. A húszas években megkezdődött e gyűjtemények erőteljes fejlesztése vásárlások útján is. 1926-tól a Budapest gyűjtemény önálló beszerzési kerete lehetővé tette, hogy a könyvtár - fennállása óta első ízben - vétel útján is ősnyomtatványokhoz és más, forrásértékű régi nyomtatványokhoz jusson. Az új szerzeményekről a könyvtár értesítőiben, később évkönyveiben 1942-ig rendszeresen hírt adtak. 1926-ban vásárolták a Missale Strigoniense 1491-ben Brünnben nyomtatott, illuminált és korabeli cseh bejegyzésekkel ellátott példányát (598), mely Theobald Feger budai könyvárus költségén jelent meg, valamint egy Las- kai Osvát-kötetet (666b). A következő évben a Mátyás király és III. Frigyes császár között 1463-ban létrejött szerződés Passauban, 1490 körül nyomtatott példányának töredéke (717) is könyvtárunkba került. E hungarikumból hazánkban csak egyetlen példányt őriznek az Országos Széchényi Könyvtárban. A budai könyvárusok, Urbanus Kaym, Joannes Paep kiadói jelvényeivel ellátott, Velencében nyomtatott 16. század eleji esztergomi misekönyvek száma is gyarapodott ezekben az években (600, 601). A harmincas évek a ritkaságok beszerzésének valóságos fénykora volt. Csupán az ősnyomtatványok száma 34-gyel emelkedett ebben az évtizedben! 1930- ban Ballagi Aladár történész (1853-1928) hagyatékából két ősnyomtatvány: az augsburgi Thuróczi-krónika egy újabb példánya (888a) és J. Paep kiadásában 1498-ból a Legendae sanctorum (495) került vétel útján a Budapest gyűjteménybe, olyan 16. századi ritkaságokkal együtt, mint az 1514-es pálosrendi misekönyv (596) és az 1540-es pálosrendi breviárium (115), valamint Gyöngyösi Gergely és Pesti Gáspár pálosrendi szerzetesek 1532-ben Krakkóban nyomtatott munkáinak kolligátuma (395, 648, 703, 704), amelyek korábban a czçstochowai VIII
