A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (Budapest, 2001)

Mutatók - Rozsondai Marianne: Történeti könyvkötések a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

kintették követendő példának, s gyakran alakos ábrázolást mutató görgetőket és lemezeket használtak. Ennek persze megvoltak a történelmi okai: az ország három részre szakadt, s középső része, a királyi székhellyel, Budával, s a prímási székhellyel, Esztergommal együtt török hódoltság alá esett. A megmaradt királyi Magyarországon, a nyugati széleken és a Felvidéken, de Erdély egyes részein is, erős német befolyás érvényesült, s e területek némely részein jelentős számban német ajkú lakosság élt.

Esztergomból a lakosság egy része és a papság az érsekkel együtt Nagyszombatba menekült. A város egyik meghatározó személyisége Telegdi Miklós (1535-1586) volt, aki két érsek: Oláh Miklós (1553-1569) és Verancsics Antal (1569-1575) alatt szolgált. 1573-tól Telegdi érseki helynök, 1577-tól a főegyházmegye adminisztrátora, vagyis az esztergomi érsekség kormányzója. Telegdi a magyar törvényhozásban is részt vett, királyi tanácsos, 1579-ben pécsi püspök. Nyomdát alapított Nagyszombatban, és sokáig ez volt az egyetlen katolikus nyomda az országban. A nyomda mellett könyvkötöműhely is működött, ahol a kiadványok legalábbis egy részét bekötötték. A FSZEK 50 = 213 számú könyve és annak kötése innen való. A nagyszombati könyvkötöműhely termékeit tárgyaló tanulmány megírásának idejére11 tizenhat olyan kötés gyűlt össze, amelyek a CH-monogramos nagyszombati csoporthoz tartoznak, de amint ott a cikk végén utaltam rá, a CH-monogramos görgetőkkel díszített kötések feltárását folytatni kell. E kutatásokat követően ismertem fel, hogy a FSZEK 50. számú kötése is ide tartozik. (Sőt azóta a veszprémi Püspöki Könyvtár egyik antikvájának kötésével, s az idézett cikk végén említett két esztergomi kötettel húszra növekedett a CH csoportba tartozó kötések száma.) A FSZEK 1584-ben Nagyszombatban megjelent Decretumának (50 = 213) kötésén 1591-es évszám és a tulajdonos PB (= Paulus Buchanius) monogramja látható. A kötéstáblákat három CH-monogramos görgető díszíti: egy szélesebb és egy keskenyebb, az erényeket megszemélyesítő nőalakokkal12, s a tábla szélső keretében a Salvator- görgető13. A középmezőben rozetták és liliomos egyesbélyegző láthatók. A Salvator-görgető azonos a Haeblemél található, CH alatt jegyzékbe vett Sal- vator-görgetővel14. Ezért soroltam tizenöt évvel ezelőtt a FSZEK e kötését még

11 ROZSONDAI Marianne - MUCKENHAUPT Erzsébet: Telegdi Miklós és a nagy- szombati CH-monogramos kötéscsoport. In: MKsz 2000, 285-306.

12 ROZSONDAI M. - MUCKENHAUPT E. i.m. 289. 1. ábra 2. és 3. görgető.

13 ROZSONDAI M. - MUCKENHAUPT E. i.m. 289. 1. ábra 1. görgető.

14 HAEBLER, Konrad: Rollen- und Plattenstempel des XVI. Jahrhunderts. Bd. I—II. Leipzig, 1928-1929. Reprint: Wiesbaden 1968. /Sammlung Bibliothekswissenschaftlicher Arbeiten. 41-42. Heft./1. köt. 166. CHI. görgető.

726