A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (Budapest, 2001)
Mutatók - Rozsondai Marianne: Történeti könyvkötések a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
\ demes megjegyezni, hogy ez a kötés az MTA Könyvtára K 461 jelzeten őrzött passaui misekönyv (Missale Pataviense 1420-1430) pergamenre másolt kódexének tipikus bécsi, illetve Bécs környéki gótikus bőrkötésével azonos. A FSZEK gótikus kötéseinek közel kétharmada németországi, további egyötöde pedig Ausztriában készült gótikus kötés. Ritka kivételnek számít ezek mellett a 64. számú párizsi nyomtatvány francia kötése (27). Az első, 16. század eleji tulajdonosa is francia volt. Ballagi Aladár 1875-ben Genfben vette. A kisméretű, vaknyomásos bőrkötést egyetlen görgető díszíti, ez adja a keretét, és ugyanez tölti ki a középmezőt is. A görgetőn koronás F betű látható, amely I. Ferenc francia királyra utal, aki 1515-ben lépett trónra. A könyvet valószínűleg Párizsban kötötték be hamarosan megjelenése után. A görgetőnek több variánsát közli Denise Gid6. A FSZEK történeti kötései között nincs magyar gótikus kötés, de német és osztrák gótikus kötésben találhatók magyar szerzők müvei is (lásd például fentebb Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát beszédeit). Szerencsésebb helyzetben vagyunk a reneszánsz kötésekkel. Nyolc magyar reneszánsz kötése van a FSZEK-nek, ezek közül hatot vett jegyzékbe Koroknay7. Az aránylag kevés számú reneszánsz kötés ellenére a FSZEK magyar reneszánsz kötései igen jelentősek. Ennek egyik oka, hogy négy ugyanabból a 16. század eleji, budai könyvkötőmühelyből való: a 26 = 160,29 = 274, 30 = 602, 31 = 604. Ezek közül is kiemelkedik Erasmus műve (274), amelyben a tulajdonos, a neves magyar humanista, Pelei Tamás bőséges glosszái vannak8, s aki ezek mellett azt is beleírta a könyvbe, hogy azt Budán vette 1515-ben. A kötés (29) díszítését tekintve fontos, hogy a budai reneszánsz kötésekre oly jellemző akantuszos-palmettás indasor két variánsa látható rajta, amelyek közül a külső keretben lévő a 26 - 160 kötés keretében is látható; a Pelei-féle kötet kötésének (29 = 274) másik fajta akantuszos-palmettás indasora, a középmező alatt és fölött, a 30 = 602 és 31 = 604 kötéseit kapcsolja ide. A 26 = 160 Johannes Cassianus De institutis coenobiorum c. műve pergamen kódex formájában Mátyás király könyvtárában is megvolt, s a legszebben díszített corvinák egyike. (Ma Párizsban van, a Bibliothèque Nationale egyik ékessége, Cod. Lat. 2129.) A 26 - 160 könyvbe Johannes Alexander Brassicanus bécsi humanista - aki a Bibliotheca 6 GID, Denise: Catalogue des reliures françaises estampées à froid (XVe -XVP siècle) de la Bibliothèque Mazarine. 1-2. tom. Paris, 1984. 80-86. tábla. 7 SZ. KOROKNAY Éva: Magyar reneszánsz könyvkötések. Kolostori és polgári műhelyek. Bp., 1973. /Művészettörténeti füzetek 67 Jegyzék 65-71, de a Jegyzék 66. számú tétele nem reneszánsz kötés, ez a FSZEK jelen katalógusának 666c tétele, amelynek osztrák gótikus kötését tárgyaltuk a gótikus kötések (25) közt. 8 KELÉNYI B. Ottó: Egy magyar humanista glosszái Erasmus Adagiájához. In: A Fővárosi Könyvtár Évkönyve IX. 1939, 43-139. 724
