Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)
Gyurgyák János: A polgári radikális eszmék publicistája (1907-1919)
nak. "Erkölcsi téren teremtő siker volt: elkötelezettség élményével ismerkedtek meg és átültették személyi életükbe. De politikailag a mulasztásom helyrehozhatatlan volt. A Te felismeréseidet, a földkérdés és a nemzetiségi kérdés sorsdöntő jelentőségét a Galilei Kör vihette volna át - legalább a kezdeményezés fokán - a valóságba. A Galilei Kör mulasztása volt, hogy 1918-ban sem a parasztsággal, sem a nemzetiségekkel komoly hosszú harcokban egybeforrott nemzedék rendelkezésre nem állt. Kié a felelősség ezért? Az enyém. Én anti-politikai irányban vezettem a Kört. Sem a munkássággal, sem a parasztsággal, sem a nemzetiségekkel akcióbeli egységet nem kíséreltem meg, nem is kerestem. Közellátó megítélés volt, hogy túlnyomóan zsidó intelligencia erre amúgy sem vállalkozhatott volna (Szabó végzetes tévedése)... Ez október bukásának egyik oka. A felelősségemet ezért senkire át nem háríthatom.Ez a "nagyívű önelmarasztalás" - úgy vélem - mindenképpen túl- zás. Egyrészt egy diákmozgalom nem helyettesítheti az országos politikát, ez inkább Polányi vágyait mintsem a reális tényeket tükrözi. Másrészt kérdéses, hogy a Galilei Kör valóban ilyen apolitikus- és anti-politikus szervezet volt-e? Az előbb idézett részletekből is kiderül, hogy a megismerés egy későbbi tudományos politika előfeltétele, semmiképpen sem független tehát attól. Elég egy pillantást vetni a Kör lapjának, a Szabadgondolatnak tartalomjegyzékére, hogy világossá váljon: a cikkek, tanulmányok döntő "^Polányi Károly levele Jászi Oszkárhoz, 1950. okt. 27. 23
