Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)
Gyurgyák János: A gazdaságelmélet vonzásában (1934-1964)
igen hasonló külpolitikai vonalat kíván: úgy ők mint a magyarok orosz orientációt kell hogy kövessenek, de egyben a legnagyobb súlyt helyezve arra, hogy Nyugat felé az ablakot nyitva tartsák, úgy gazdasági mint kulturális szempontból. De e két célt összeegyeztetni nem az un. hatalmi egyensúlyi módszer követése útján kell, hanem ellenkezőleg, azáltal, hogy katonai és külügyi tekintetben feltétlen orosz orientációt fogadjanak el, ami azután teljesen összeegyeztethető a Nyugat felé nyitva tartandó ablakkal. Az első módszer ugyanis érdekellentétet implikál Oroszország és a Nyugat között, és így járhatatlan, mert az oroszokban ab ovo gyanút keltene; a második egyedül járható, mivelhogy a csehek és a magyarok ilyen gazdasági és kulturális függetlensége orosz érdek is."^'* Úgy látta, hogy a Szovjetunió konstruktív tényező is lehet Közép-Európóban (nemzetiségi kérdés, agrárkérdés, gazdasági integráció stb.), s elősegítheti e kisállamok demokratizálódását.130 1 og Polányi Károly levele Jászi Oszkárhoz, 1944. júl. 13. , ^űászi már 1943-ban kétségeit fejezte ki eziránt: Az igazi probléma - szerinte - az, "hogy van-e lehetőség arra nézve, hogy Magyarország még ebben az érdekszférában is nyugati jellegét és legjobbjainak humanista lelkét fenntartsa. És félek, hogy Károlyinak nincs érzéke ezen probléma iránt." Jászi Oszkár levele Polányi Károlyhoz, 1943. aug. 18. 1946 júliusában pedig még pesz- szimistábban ítélte meg a helyzetet: "ügy érzem, hogy ezek tipikus esetei voltak a szóproblémáknak, amelyeket a Történelem közben áthúzott és eldöntött. Hasonlóképp a történelem áthúzta azokat a reményeket, hogy a Szovjetek demokráciát akarnak Közép-Európában." Jászi Oszkár levele Polányi Károlyhoz, 1946. júl. 22. 69
