Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: A gazdaságelmélet vonzásában (1934-1964)

Foglaljuk röviden össze azokat az okokat, amelyek Po- lányit az elmélet és a szaktudományok felé vitték. A harmincas évek elején a gazdasági világválság és ennek társadalmi következményei elméletének újragondolására késztették. Ebben persze nem állt egyedül: a kor nagy kihívására jelentős gondolkodók keresték a választ.m A laissez faire válságának orvoslására Polányi kevésnek találta a felkínált gazdasági és társadalmi gyógymódokat,H2 q a problémának világtörténeti perspektívát adott. A gazdaságtörténet lehetőséget teremtett számára, hogy újragondolja és értelmezze a válságos világhelyzetet előidéző okokat. Ekkor jelent meg Polányi gondolatvilágának egyik legfontosabb eleme - az etikai világnézet, a szocializmus és a funkcionális szemlélet mellett - a radikális piacellenesség.

A harmincas években Polányi egyre inkább azt tapasztalja, hogy a két oldalról is fenyegető, hatalmi totalitásra törekvő rendszerek egyre inkább polarizálják a világot, s az emberiség előtt sorra bezárulnak a lehetséges kivezető utak.H-^ Míg a huszas években még úgy látta, hogy

Anglia kiutat jelenthet a válságból, az angol viszonyok reformista átalakítása elvezethet a szocializmushoz (ld.

HlEbből a szempontból nem lenne érdektelen Polányi elméletét más gondolkodókkal (pl. Keynes-szel) összevetni.

112a rgew geai koncepciójáról a következőket írja: "Én egy olyan New Deal híve vagyok, amely egy világos koncepcióra támaszkodnék, a mai opportunisztikus, tétova, zavaros és elvtelen mindenbe-beavatkozás helyett." Polányi Károly levele Jászi Oszkárhoz, 1943. márc. 1.

H^Polányi Károly levele Jászi Oszkárhoz, 1936. ápr. Vö. még: Duczynska, 1971. (562).

62