Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Az útkeresés és a felkészülés évei (1919-1933)

jai között. Az "elutasítók" véleményét szépen fogalmazta meg Lesznai Anna egy Jászihoz írt levelében: "Aki fegyvert ragad, fegyvertől esik el, és ez lenne a kisebb hiba, de a Sátán műveivel nem lehet Krisztus országát előkészíteni, ezt vallom. A terror nem szükséges rossz, de zsákutca." Polányi élesen elutasította az erőszak-kultuszokat és a hatalom koncentrálására irányuló kísérleteket: "az irigység és a haszonlesés felkeltése, a gyűlölet szítása, a legmerészebb konstrukciókkal mindenhová kivetített osztályharc élesztése és kiélesítése, olyan varázseszközök a számukra, amelyeknek a bűvös hatásától minden probléma megoldását várják... A társadalom megszámlálhatatlan életműködése közül ha kettőt-hármat látszólag a hatalmukba kerítettek, úgy érzik, már uraivá lettek miriádnyi sejt sokrétű működéseinek..."

Polányi mindezek ellenére úgy látta, hogy az orosz forradalom elbukása egész Európában visszavetné a "dolgozó nép" minden szabadságmozgalmát és emancipációs törekvését. "Kétségbeesett utolsó kisérlet történnék a francia forradalom visszacsinálására." Egyetértett Jászival abban, hogy csak a "Lenin éltal tervezett nagy politikai visszavonulás a szabad és demokratikus politika irányába" mentheti meg egyedül a helyzetet.^ A "nagy politikai visszavonulás" jeleit látta Polányi a NÉP bevezetésében, a pénz-, csere- és piacviszonyokat negligáló hadikommunizmus megszünteté- 95 96

95Polányi, 1921. (48). 987.p.

96Jászi Oszkár: Danton vagy Napoleon? B.M.U., III. no.167 (1921. júl. 17.)

54