Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: Az útkeresés és a felkészülés évei (1919-1933)

Polányi neofita lelkesedését a "Tan" iránt hamarosan felváltotta egy józan, reális és kritikus értékelés: "Ez a valódi eklekticizmus. Helyes és helytelen eszmék életképtelen egyvelege. Nem érzik - és ez a döntő -, hogy igaz eszméket is csak értelmük és tartalmuk szerint lehet egybeforrasztani, nem pedig az eszmék 'szépségétől' vagy újságától megbódult filiszter könnyen kapható lelkesedése révén... Az antropozófiai mozgalom sikere azonban nem ezeken, hanem erkölcsi fogyatékosságain épül fel. Éppen ezért a benne rejlő igazságcsírák is el fognak sorvadni."

A hatást azonban mégsem tarthatjuk jelentéktelennek, ugyanis ekkor jelenik meg nála a funkcionális szemlélet, és tovább erősödik törekvése egy harmonikus társadalom-mo- dell megtalálására.

Az emigráció első é veiben Polányi számára talán legtöbbet Jászi barátsága jelentett.^ Jászi naplója alapján pontosan rekonstruálhatjuk közös terveiket, céljaikat és munkájukat. Terveik között szerepelt a Huszadik Század újraindítása, egy szabadkőműves páholy alapítása az 66

66Polányi, 1922. (54) 7.p. Rudolf Steiner (1861-1925) az ún. antropozófia megalapítója. A szövegben szereplő "hármas funkció" az iskola egyik alaptétele (politikai, gazdasági és szellemi tagozódás). A stuttgarti Daimler motorgyár, amelynek munkásai steineriánusok voltak, a hármas tagozódásról szóló tan alapján politikai, gazdasági és szellemi tanácsokat hoztak létre.

^Polányi egy ideig Jászi személyi titkára is volt.

41