Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: A polgári radikális eszmék publicistája (1907-1919)

diktatúráját is. A demokráciában a kisebbség ne uralkod- hassék a többségen, de a többség se zsarnokoskodjék a kisebbségen, - efölött kell őrködni annak, aki a demokráciában az emberiség jövőjét akarja biztosítani."^

Polányi úgy látta, hogy a radikalizmus társadalmi bázisát az új középosztály fogja jelenteni, amelyhez "nemcsak a fejmunkások számtalan csoportja, a magán- és köz- tisztviselők óriási tábora tartozik, hanem mindenki, aki nem a tőkéjének, vagy a földjének járadékaiból, hanem a

munkájából él, akár hivatalban, akár irodában, akár a sa48

ját üzletében, vagy iparában űzze is azt." A mozgalom irányítását a szellemi munkának kell átvennie, "amely minden munkának a szervezője és irányítója, a többiek produktivitásának az előidézője és a fenntartója. Egy olyan társadalom, amelyben a munka teljes jutalmát megkapja, kell, hogy a munkaértéket éppúgy megkülönböztesse egymástól, mint a mai társadalom az áruértékeket különbözteti meg egymástól. A társadalmi egenlőtlenség igazságtalan, amely a születésen, a fajon, a valláson vagy a vagyonon alapul: de éppen olyan igazságtalan volna az olyan társadalmi

egyenlőség, amely a különféle munkák értékét el nem ismer49

ve, azokat erőszakosan egyenlősítené." Polányi szerint sem a liberalizmus a politikai harc szabadságával, sem a szocializmus az osztályharccal nem tudta elérni célját, a kérdés az, hogyan lehetne az emberiség tudatos "összeműkö32

2eH°- ;2-"igUo. 7.p. 4*Uo. 13.p.