Magyar szociológiatörténeti füzetek, 2. (Budapest, 1986)

Gyurgyák János: A polgári radikális eszmék publicistája (1907-1919)

Polányi ifjúkori nézeteit döntő módon a marxizmus,

az orosz forradalom eszméi, majd később a machizmus befo- 21

lyásolták. A marxizmussal minden bizonnyal az ún. Szocialista Diákok között ismerkedett meg. Duczynska Ilona szerint Polányi marxista olvasottsága jórészt ebből az időből származott. 1908-ban, amikor Alexander Bernât tervbe vette Marx fontosabb munkáinak magyar kiadását a Filozófiai írók Tára sorozatban, Polányi levelet írt Lukács Györgynek: magát ajánlva szerkesztőnek. "A klasszikus filozófiával - igaz - minimálisan foglalkoztam, hogy úgy mondjam, csakis Hegelt ismerem - de viszont Marxot, En- gelst stb.-t jól ismerem, valamint nagyrészt bölcseleti megbírálásaikat is - de amire a legnagyobb súlyt fektetem: ismerem a dolog tényleges lehetőségeit, így értékét a mai

ismeretelmélet szempontjából stb. Szóval semmi ok nincs

22

rá, hogy ezt a feladatot igen jól meg ne oldjam*

A marxizmus - állítása ellenére, - élete végéig befolyásolta, legtöbbször - igaz - vitára ösztönözte, de meg21

A gyermekkor és a korai ifjúkor meghatározó élményeinek és szellemi hatásainak (közép-európai nagypolgári, majd hirtelen elszegényedő zsidó család, többnyelvűség, iskolák, tanárok, barátok - köztük Lukács György és Popper Leó - stb.) részletesebb bemutatásától tanulmányomban eltekintek. A kérdésről ld. Életrajzi adatok (jelen kötetben), Pótó, 19^2. (590), Congdon, 1976. (570), valamint Vezér Erzsébet cikkeit.

“^Lukács, 1981. (741) 104.p.

19