Magyar szociológiatörténeti füzetek 1. (Budapest, 1985)

Gyurgyák János: Szende Pál (1879-1934)

vetkezőket írja: "Ha sikerül nemzetiségi politikánknak helyes irányt adni, úgy jövendő fejlődésünk legbiztosabb alapjait raktuk le. De ha téves úton haladunk tovább, a mérges kóranyag állandóan bennmarad a nemzeti vérkeringésben, megbénít minden előrelépés t és egy általános európai konfliktus esetén katasztrófát is idézhet elő."88 Pontosan látta, hogy a demokratikus eszmék és intézmények tér foglalásának akadálya a nemzetiségi veszélytől való félelem, igy például az általános választójog elutasításakor ellenfelei szerint az: "a drótos tótok és havasi mócok uralmát jelentené." Szende a nemzetiségi kérdést is elsősorban osztályszempont ok alapján ítélte meg. Egy valamivel korábbi cikkében, bírálva a nemzetiségi képviselők "demagógiáját", ezt Írja: "Ők, akik már anélkül is bejutottak a parlamentbe (ti. a nemzetiségi képviselők általános választójog nélkül - Gy.J.) nagyon jól tudják, hogy az általános szava zati jog behozatalával a radikális irányzatok, kü lönösen a szocializmus tért fognak hódítani, s er re legalkalmasabb talaj lesznek a nemzetiségi vidékek, hol a lakosság gazdasági és szellemi nyomora a legnagyobb. S majd akkor a nép, helyzetének tudatára ébredve, nem fogja többé hagyni magát pánszláv és dákóromán agitácziók eszközéül

88 Szende,

l ç 12. (U4), 774.p.

26