A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 4/A.

Remete László: Bevezetés

tana címen, valamint Maroscsicsér községről és Bosnyák Béla Orosházáról irt tanulmányai voltak. Ezek a Társadalomtudományi Társaság keretében készültek, a Huszadik Század hasábjain láttak napvilágot az IgOO-as és IçlO-es években, amikor Braun Róbert vezetésével a Társaságon belül önálló szociográíiai szakosztály is alakult. Közel másfél évtizedes szünet után, 1928-1929-ben az Újpesti Szociális Otthon, a szegedi Bethlen Gábor Kör, ezzel egyidőben a szlovákiai Sarló mozgalom körében jelentkezett újból az igény a parasztság életkörülményeinek helyszíni vizsgálata iránt. Tudjuk, hogy ezeket a kezdeményezéseket már az 1930-as években országos méretűvé növekedett falukutató mozgalom közvetlen előzményeihez sorolhatjuk.

Az I9I9-I929 közötti magyar szociológiának nemzetközi mércével mért legkimagaslóbb termékeit azonban az emigrációba kergetett tudósoknak a határokon túl - nagyrészt idegen nyelven - keletkezett müvei képviselik. Ezért fordítottunk különös gondot olyan tekintélyes külföldi szaklapok, mint a Max Weber iskolájához tartozó Archiv für Sozialwissenschaft, a Kölner Zeitschrift für Soziologie egyenes előde, a Grünberg féle Archiv, az osztrák szocialisták Der Kampf, továbbá Freud irányzatának főorgánuma, az Imago stb. és más hasonló olyan folyóiratok elérhető évfolyamainak feldolgozására, amelyekben sűrűn találkozhattunk

XV