A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, 4/A.
Remete László: Bevezetés
a bibliográfia használóira vár. Mégis érdemesnek látszik, ha néhány bekezdés erejéig hirt adunk a munka során szerzett egyes tapasztalatainkról is. Nem kétséges, hogy a magyar szociológia IçOO körül kezdődőtt. Két évtizeden át tartó szakadatlan fellendülésének az Iplg. augusztus I-én felülkerekedett ellenforradalom egy csapásra véget vetett, tehát a kötet nyitódátumául választott időpont mindenképpen indokolt. A diszciplína fejlődésében bekövetkezett nagy törést érthetővé teszi, hogy nyomban elnémították az IpOO januárjától Iplp. júliusáig folyamatosan megjelent, kereken 40 kötetet megért Huszadik Századot, elsöpörték a közélet színteréről a szociológiai kutatás IgOl-ben alapított legfontosabb műhelyét, a Társadalomtudomány Társaságot, rendőri zaklatásoknak vetették alá, illetve bebörtönözték, vagy emigrációba kergették a folyóirat és a Társaság lçlç-ig legaktívabb munkatársainak hosszú sorát, közülük csak néhányat sorolunk itt fel: Bolgár Elek, Braun Róbert, Dániel Arnold, Dienes László, Dienes Pál, Hauser Arnold, Jászi Oszkár, Kolnai Aurél, Kőhalmi Béla, Madzsar József, Mannheim Károly, Polányi Károly, Rónai Zoltán, Szende Pál, Varga Jenő, Varjas Sándor. A Horthy- rezsim attól sem riadt vissza, hogy halálbüntetéssel sújtson az IpIp előtti szociológiai életben kiemelkedő szerepet betöltött tudósokat. Ez az ítélet fenyegette Ágoston Pétert, akinek az X
