A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1919
1919-03-13 / 2799
1919. március 13. Alkotmányozó nemzetgyűlési választások HIRDETMÉNY az alkotmányozó nemzetgyűlési választásoknál a választójogosultság igazolására szolgáló szavazó-igazolványokról. A nemzetgyűlési, valamint a törvényhatósági és a községi választójogosultság igazolására szolgáló szavazó- igazolványokról szóló 1919. évi XXVI. törvénv érteimében a nemzetgyűlési választójogosultságnak az alkotmányozó nemzetgyűlési választásoknál való igazolására Budapest főváros területén szavazóigazolványokat kell kiállítani. A szavazóigazolványokat összeírási biztosok állítják ki. A belügyminiszter 1919. évi március hó II. napján 36.315 szám alatt kelt rendeletével Budapest főváros területére összeírási biztosokká az alább felsoroltakat nevezte ki. Mindegyik összeírási biztos működési köre egy-egy lisztbizottság területére terjed ki. A kinevezett összeírási biztosok a következők: Az A A A Az A A A A A A A A A A A A A A 1. «. lisztbizottság működési Kerületére: Keömley Nándor 2. «z. tisztbizottság működési területére: Máté István S sz. lisztbizottság működési területére: Ignát Zsigntond-4. sz. lisztbizottság működési területére: Ádám Hermann .'5. sz. lisztbizottság működési területére: Eff Ferenc 6. sz. lisztbizottság működési területére: Pakányi Perene 7. sz. lisztbizottság működési területére: Horváth Károly 8. sz. lisztbizottság működési területére: Braun Mór 9. sz. lisztbizottság működési területére: Derera József 10. sz. lisztbizottság működési területére: Pintér József 11. sz. lisztbizottság működési területére: Obenausz Fáni 12. sz. lisztbizottság működési területére: Dr. Glatz Ernő 13. sz. lisztbizottság működési területére: Dr. Miklós Armand 14. sz. lisztbiznttság működési területére: Graffy Adolf 15. sz. lisztbizottság működési területére: Stein Artur 16. sz. lisztbizottság működési területére: Glasner Mór 17. sz. lisztbizottság működési területére: Szendrödy Gábor 18. sz. lisztbizottság működési területére: Kende Károly 19. sz. lisztbizottság működési őrületére: Kulhanek Hermann .20. sz. lisztbizottság múkíiíési területéi . Ms&t'óg ExwJr 'ÍV. sz. lisztbizottság működési területére: i Szopusek Benedek 22. sz. lisztbizottság működési területére: Dr. 'Győri Emil A 23. ! A 24. ! A 25. : A 26. : A 27. : A 28. : A 29. : A 30. A 31. A 32. A 33. A 34. A 35. A 36. A 37. A 38. A 39. A 40. A 41. A 42. A 43. A 44. Ifj. Wéber József _ Müller István si területére: 5i területére: si területére: si területére: idési területére: idési területére: idési területére: idési területére: íödési területére: <ödési területére: lisztbizottság működési területére: )r. Fried Ödön lisztbizottság működési területére: Crisztics Adolf Erdős Zsigmond dr. Kisspéczi Gyula x. lisztbizottság működé dr. Székács Miklós. ■sÄsr ÍZ. lisztbizottság miíködí Hollán Marcell / Hochenberg Ferenc lési területére: lési területére: lési területére: ťäMfertrr- lési területére: dési területére: területére: ködési területére: dr. Semmer Alfréd A 89. sz. lisztbizottság működési területére: Tímár Szeréna A 90. sz. lisztbizottság működési területére: Szemere Ármin A 91. sz. lisztbizottság működési területére: Kovács Dezső A 92. sz. lisztbizottság működési területére: dr. Breuer Miksa A 93. sz. lisztbizottság működési területére: Kemény János A 94. sz. lisztbizottság működési területére: Schulek István A 95. sz. lisztbizottság működési területére: Vidra György A 96. sz. lisztbizottság működési területére: Horn Henrik A 97. sz. lisztbizottság működési területére: Gyárfás András A 98. sz. lisztbizottság működési területére: Raáb Konrád A 99. sz. lisztbizottság működési területére: Belopotoczky Kálmán A 100. sz. lisztbizottság működési területére: Glück Imre A 101. sz. lisztbizottság működési területére: Knöpfler Fülöp A 102. sz. lisztbizottság működési területére: Gagyurek Ferenc A 103. sz. lisztbizottság működési területére: Juhász Béla A 104. sz. lisztyM,,^%.niükMé§iJ,^röJetére^ Füzesei István A 105. sz. lisztbizottság működési területére: Ferenci Gyula “A'TOo. sz. 'lisztbizottság működési területére: Lázár Sándor A 107. sz. lisztbizottság működési területére: Elek Lipót A 108. sz. lisztbizottság működési területére: Resch József A 109. sz. lisztbizottság működési területére: Wágner Péter A 110. sz. lisztbizottság működési területére: Kiss Ernő A 111. sz. lisztbizottság működési területére: Fürst Ernő A 112. sz. lisztbizottság működési területére: Hackspacher |ózsef A 113. sz. lisztbizottság működési területére: Zwim Károly A 114. sz. lisztbizottság működési területére: Posncr József A 115. sz. lisztbizottság működési területére: Bevilakva László A 116. sz. lisztbizottság működési területére: Bogdán Hermann A 117. sz. lisztbizottság működési területére: Sáfrány Dezső A 118. sz. lisztbizottság működési területére: Reich Ágoston A 119. sz. lisztbizottság működési területére: Benyó István A 120. sz. lisztbizottság működési területére: Fodor Árpád A 121. sz. lisztbizottság működési területére: Zöld Mihály A 122. sz. lisztbizottság működési területére: dr. Zuckerkandel Henrik A 123. sz. lisztbizottság működési területére: dr. Friedlander Manó A 124. sz. lisztbizottság működési területére: lllatics Gézáné ______ ?. I?5- s;.. 'lisztbizottság működési területére: Schüller József A 126. sz. lisztbizottság működési területére: Prigya Sándor A 127. sz. lisztbizottság működési területére: Nagy Béla A 128. sz. lisztbizottság működési területére: Konta Arnold A 129. sz. lisztbizottság működési területére: Tövis Károly A 130. sz. lisztbizottság működési területére: dr. Szőts Elek Az összeírási biztos az illető lisztbizottság hivatalos helyiségében működik. Az összeírási biztosok működésének ellenőrzésére bizalmi egyént jelölhet ki' bármely országos pártnak helyiszervezete, továbbá az illető összeírási biztos működési területén lakó vagy tartózkodó legalább száz oly egyén, akinek kétségtelenül van választójoga. A bizalmi egyént Írásbeli nyilatkozatban kell kijelölni. A nyilatkozatot a helyi pártszervezet vezetőségének, illetőleg a bizalmi egyént kijelölő legalább száz választónak kell aláírnia. Az utóbbi esetben minden aláirás mellett fel kell tüntetni a választók korát, foglalkozását és lakását. Ha a bizalmiegyént nem pártszervezet jelöli ki, a nyilatkozatot legalább három olyan választónak kell az összeírási biztosnál átnyújtani, akiket az összeírási biztos személyesen ismer vagy akik személyazonosságukat előtte igazolják. A bizalmiegyén akadályoztatása esetére helyettest is lehet kijelölni ugyanolyan módon, mint a bizalmi egyént. Azok, akik az összeírási biztosnak oly kijelölő nyilatkozatokat nyújtanak át, amely nem valódi aláírást tartalmaz, vagy költött nevet tüntet fel aláírásként, vagy amely az aláíróknak említett lényeges személyi adatai tekintetében hamis adatokat foglal magában, úgyszintén az, aki a kijelölő nyilatkozatban aláírást hamisít, vagy költött nevet tüntet fel aláírásként vagy a kijelölő nyilatkozatba valamely aláírónak lényeges személyi adataira nézve valótlanságot vezet be, vétséget követ el és az I9l9. évi XXVI. t.-c. 4. §-a értelmében büntetendő. A szavazóigazolványok kiállítása végett a választónak bejelentést kell tennie az összeírási biztoshoz. A bejelentés céljára bejelentőlapok szolgálnak, amelyeket a háztulajdonosok (házbérlők) vagy megbizottaik kötelesek az összeírási biztostól átvenni és a ház lakói között kiosztani. A háztulajdonosok (házbérlők) vagy megbizottaik legkésőbb 1919. március hó 19. (szerda) napjáig hétköznapon délután 2 és 5 óra közötti időben kötelesek a bejelentőlapok és az azok egybegyűjtésére szolgáló gyüjtőlvek átvétele végett a lisztbizottság hivatalában az összeírási biztosnál megjelenni. A bejelentőlap rovatait mindenki, akinek nemzetgyűlési választójoga van, pontosan töltse ki, mert az, aki szavazóigazolványt nem tud felmutatni, az alkotmányozó nemzetgyűlési választásoknál Budapesten szavazójogát nem gyakorolhatja. Nemzetgyűlési választójoga van az 1919. évi I. néptörvény I. §-a értelmében: 1. minden férfinak, aki életének huszonegyedik (21) évét betöltötfeés legalább hat év óta magyar állampolgár; 2. minden nőnek, aki életének huszonnegyedik (24) évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élőnyelven írni-olvasni tud. A háztulajdonos (házbérlő) vagy megbízottja a bejelentő lapok kiosztása alkalmával köteles a ház lakóit felhívni, hogy a bejelentőlapok pontos kitöltésének és beszolgáltatásának ellenőrzésére bizalmiegyént válasszanak. Azokban a házakban, amelyekben ötnél több lakás van, annyi bizalmiegyént kell választani, hogy egy-egy bizaľmi- egyénre legfeljebb öt lakás essék. Azokban a házakban, amelyekben csak egy vagy két lakás van, az egymáshoz közelfekvő (szomszédos) házak lakói az összeírási biztos által megállapítandó csoportonkint együtt választanak bizalmi egyént. A bizalmi egyének kötelesek a bejelentőlapokon bevallott adatok valóságát ellenőrizni és kétség esetében a bejelentést tevőt felhívni arra, hogy a bevallott adat valóságát előttük megfelelő módon igazolják. Ha a bejelentőlapon bevallott adat valósága ellen kétség nem merült fel, vagy azok valóságát a bejelentést tevő igazolta, a kitöltést ellenőrző bizalmi egyén köteles a bejelentőlapot láttamozni, ellenkező esetben pedig köteles a bevallott adatokra való észrevételeit a bejelentőlapon megtenni. A bizalmiegyének által álvizsgált bejelentőlapoknak az összeirási biztoshoz való juttatásáról, továbbá a szavazóigazolványoknak az összeirási biztostól való átvételéről s a lakók között való kiosztásáról, végül a szavazóigazolványok kézhezvételének elismerését tartalmazó gyüjtőiveknek az összeirási biztoshoz vaió visszajuttatásáról a ház tulajdonos (házbérlő) vagy megbízottja köteles gondoskodni. Azt, hogy a kitöltött bejelentő- lapokat mikor kell az összeírási biztosnak beszolgáltatni, továbbá, hogy mikor kell az összeirási biztostól a kiállított szavazóigazolványokat átvenni, végül, hogy mikor kell a szavazóigazolványok kézhezvételének elismerését tartalmazó gyüjtőivet az összeirási biztoshoz visszajuttatni, az összeírási biztos állapítja meg és jegyzi fel a gyűjtöiven. A törvény rendelkezéseinek a megszegése szigorú büntető rendelkezések alá esik. 12. §. Bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő: 1. az összeírási biztos, ha az általa jogosultnak talált választó részére a szavazóigazolyányt jogellenesen ki nem állítja, vagy ki nem adja, vagy ha az általa jogosultnak nem talált személy részére jogellenesen szavazóigazolványt állít ki vagy ad ki; 2. a választott bizalmiegyén, ha az általa valódinak talált adatokat tartalmazó bejelentőlapot rosszhiszeműen nem látamozza, vagy ha az általa valótlannak talált adatot tartalmazó bejelentőlapot rosszhiszeműen anélkül láttamozza, hogy a valótlannak talált adatra vonatkozó észrevételét megtenné. 13. §. Vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. aki abból a célból, hogy részére jogtalanul szavazóigazolvány állíttassék ki, a bejelentőlapon valótlan adatot vall be, vagy a választott bizalmiegyén, illetőleg az összeírási biztos előtt valótlan felvilágosítást ad, vagy pedig más hamis bizonyítékot, illetőleg egyéb valótlan adatot szolgáltat; 2. aki abból a célból, hogy valaki részére jogtalanul szavazóigazolvány állíttassék ki, a kitöltött bejelentőlapot meghamisítja; 3. aki abból a célból, hogy választó részére szavazóigazolvány ki ne állíttassék, a kitöltött bejelentőlapot meghamisítja, elrejti, megsemmisíti vagy használhatatlanná teszi. 14. §. Kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. az a háztulajdonos (házbérlő) vagy megbízottja, aki a bejelentő- lapoknak átvételéről és a lakók között való kiosztásáról, a kitöltött bejelentő- lapoknak beszolgáltatásáról, továbbá a szavazóigazolványok átvételéről és a lakók között való kiosztásáról, végül a szavazóigazolványok átvételének elismerését tartalmazó gyüjtőiveknek az összeírási biztoshoz való visszajuttatásáról e törvény rendelkezéseinek megfelelően nem gondoskodik; 2. az a választott bizalmiegyén, aki az e törvényben reá bizott tennivalókat pontosan nem teljesiti, feltéve, hogy cselekménye avagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik. E kihágások miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. Minthogy a főváros területén az alkotmányozó nemzetgyűlési választójog gyakorlásának a szavazóigazolvány nélkülözhetetlen előfeltétele, felhívom a háztulajdonosokat (házbérlöket) és megbízottaikat, úgyszintén a lakók által választott bizalmi egyéneket, hogy a néptörvényben megszabott politikai kötelességeiket az ügy nagyfontosságához mérten becsületesen teljesítsék. DR BÓOYTIVADAR s. k. polgármester. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919.
