A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1919
1919-09-01 / 8015
1919. szeptember I Cenzurat; R. Costa / A nyaralók, vagy nyaralásra használt házak bérjövedelmének bevallása. A főváros területén, különösen az I, II., III, és VI. kerületben (Svábhegy, Zugliget, Hűvösvölgy stb.) levő nyaralók és nyaralásra használt házak után 1920. évre kivetendő házbéradó alapjául szolgáló vallomási ívek benyújtására a m. pénzügyminisztérium 32.773/1919. számú rendeletével az 1919. évi szeptember hó 15-ig (bezárólag) terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-c. 46. §-a értelmében a bevallás annál az elüljáróságnál történik, amelynek területén a nyaraló, illetőleg ház fekszik. A házbérjővedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok; b) nem önjogú, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő a házbérvallomási ívet meghatalmozott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban meghatalmazó anyagüag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhívatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ívet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt az illetékes elüljáróság adószámviteli osztályánál legkésőbben szeptember hó 15-ig (bezárólag) nyújtsák be annál inkább is, mert a benyújtási határidő nem íog meghosszabbíttatni. A bevallás tárgya: a nyaralók, illetőleg házak évi nyers bérjövedelme. Nyers jövedelemnek- tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékűi fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ideszámítandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztosítási díjak, állami, helyhatósági s egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő a községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó címen fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában odanyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket a bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek címén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre megfizetett járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapított összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által céljaira felhasznált víz után fizetett vízvezetéki díjakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett nyaraló vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérülésig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. A házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetőleg lakrészeknek nyers házbér- fövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértéket), az üresen álló nyaralóknál vagy lakásoknál etedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfelszereléssel, házi kerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összeg vallandó be, mely házbér címén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott nyaralók vagy lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, melyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30%-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási íven bizonyítják a vallomás helyességét, nevüknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzés által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomások beadásáról elismervényt kapnak. Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, a kivetés során megállapított házbéradónak a) 1%-át, ha pedig a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított nyolc nap alatt sem nyújtja be vallomását, további 4%-át fizeti pótlék fejében, ha a megállapított adóalap 1000 koronát meg nem halad, b) 57o-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 25°/o-át fizeti pótlék fejében, ha a megállapított adóalap 1000 koronát meghalad, (1909—VI. t.-c. 48. §-a és 1912—LIII. t.-c. 39. §-a.) Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ívet a bérösszegnek beírása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 koronáig terjedő rendbírsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírsággal sújtatik a bérlő is, ha a vallomási ív aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. Biróüag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abba tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljo nvégül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallási kötelezettsége alól nem menti föl az a körülmény, hogy a vallomási ív részére hivatalból kézbesítve nem lett. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919. A kerületi elöljáróság
