A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1919
1919-04-29 / 2825
1919. április 29. Húsjegyek életbeléptetése A Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács elnöksége a Közellátási Népbiztosságnak a húsfogyasztás szabályozása ügyében 1919. évi április hó 24-én 28. Ke. N. szám alatt kiadott rendeletét a következőkben teszi közzé: t. §. A közfogyasztásra szánt húsnak igazságos elosztása és a dolgozók hússal való ellátásának biztosítása céljából folyó évi május hó 5. napjától kezdve marha-, borjú-, sertés-, juh-, bárány-, és lóhúst akár friss, akár elkészített (főtt, sült) állapotban, valamint ezeknek a húsféléknek felhasználásával előállított húskészítményeket (vörös- és szárazkolbászfélék, füstölt hús, húskonzervek stb.) a húselárusító és húskiszolgáltató helyeken csak húsjegyek ellenében lehet árúsftani, illetve kiadni. Nem esnek e korlátozás alá a zsigerek (tüdő, máj, vese, velő, lép, gyomor, bél és tőgy), borjú-, juh-, bárány- és sertésfej és lábak, a vér, továbbá az ezekből készített kolbászok és véreshurkák. Jegy nélkül kell kiszolgáltatni a húsból kivágott csontokat is. 2. §. A húsjegyekre kiszolgáltatható összes húsmennyiséget a mindenkori készletnek megfelelően esetről-esetre a Közellátási Népbiztosság állapítja meg. Az egy személy után kiadható heti húsmennyiség azonban valamennyi húsféléből együttvéve 75 dkgr.-nál több sehol az országban nem lehet. A Közellátási Népbiztosság megokolt esetekben azok részére, akik nehéz testi munkát végeznek vagy éjjeli üzemekben rendszeresen dolgoznak, a megállapított hus- mennyiség felemelését esetről-esetre engedélyezheti, ha ezt a készlet megengedi. A fent megállapított adag friss húsra vonatkozik. Kolbászfélékből a megállapított súlymennyiség kétszeresét kell a jegyre kiszolgáltatni, ellenben elkészített (főtt, sült) húsból a friss hús súlyának kétharmadát. A munkások, katonák és földmlvesek helyi tanácsai kötelesek gondoskodni arról, hogy a közvágóhidon ne kerüljön több állat levágásra, mint amennyi a község lakosságát a lélekszámnak és a megállapított fejadagnak figyelembevételével megillető hus- mennyiség kielégítésére szükséges. 3. §. Szarvasmarhát, borjut, juhot, bárányt és lovat csakis közvágóhidon szabad levágni és az itt levágott állatok húsát közfogyasztásra kell fordítani. Az állattartó házánál történt kényszervágásokat a helyi tanácsnál (Budapesten az Országos Állat- és Húsfongalmi Központ kirendeltségénél IX., Soroksári-út 58. sz., Marhaközvágóhíd) mindenkor be kell jelenteni. A helyi tanács, illetve Budapesten az előbb említett Központ köteles az így levágott állatok húsát a közfogyasztás részere lefoglalni. Az ilyen hús is csak húsjegyek ellenében bocsátható forgalomba. Az itt foglalt szabályok sertések levágásánál is alkalmazandók, kivéve a hizlalási engedély alapján saját házi szükségletre hizlalt sertéseket, melyekre további intézkedésig az eddigi szabályokat kell alkalmazni. 4. §. A hústalan heteken, melyeket csak a Közellátási Népbiztosság rendelhet el, húsféléket kiszolgáltatni csakis a Közellátási Népbiztosság erre vonatkozó rendeletéi szerint lehet. 5. §. E rendelet hatálya a Vörös hadsereg tagjaira is kiterjed, azoknak az alakulatoknak kivételével, amelyeknek kivételes ellátására nézve a Hadügyi Népbiztosság a Közellátási Népbiztossággal megállapodott. A Vörös hadsereg tagjai csak akkor kapnak húsjegyet, ha házuk bizalmi egyénei előtt — ha pedig tartózkodási helyük lakóházaikban a bizalmi rendszer meghonosítva nincs, a húsjegyek kiosztásával megbízott egyének előtt — elüljáróik írásos igazolványával bizonyítják, hogy étkezési pénzt kapnak és természetben ellátást nem élveznek. 6. §. Budapesten és a Budapesti Környék Közellátási Bizottságának hatáskörébe tartozó területen a kiosztandó húsmennyiséget a húsárúsító üzleteknek és csoportoknak a húsjegyek ellenében az Országos Állat- és Húsforgalmi Központ budapesti telepe (IX., Szarvasmarha-közvágóhíd) vagy a környéki közvágóhídakon működő kirendeltsége adja ki. A húsárusító üzletek és csoportok az egy hétre érvényes szelvénycsoport vagy az egyes szelvények ellenében a készletek szerint egyszerre vagy szelvényenkint tartoznak a húst kiszolgáltatni. 7. §- / A jegyrendszer behozatalára a Közellátási Népbiztosság csak azokat a városokat és községeket kötelezi, amelyekben az Országos Állat- és Húsforgalmi Központ a központosított állatbeszerzést és állatvágást berendezte. A jelen rendelet egyéb rendelkezései a Magyar Tanácsköztársaság egész területén kötelezők. 8. § Mindazokon a helyeken, ahol a központosított állatvágás be van rendezve, a katonai alakulatokat hússal a 2. §. rendelkezéseinek megfelelően a hivatalos létszám- kimutatás alapján az Országos Állat- és Húsforgalmi Központ közvágóhidi kirendeltségei látják el. 9. §. Forradalmi törvényszék ítél azok felett, akik a rendelkezéseket megszegik. 10. §. Ez a rendelet 1919. évi május hó 5-én lép életbe. A Közellátási Népbiztosság ezen rendeletével kapcsolatban még a következőket tesszük közhírré: Az állandó budapesti lakosok húsjegyeit a kiosztási jegyzékkel együtt a házi bizalmi köteles a lisztbizottságtól átvenni és a házbizottság egy tagjának, valamint a házfelügyelőnek bevonásával lakásról- lakásra kiosztani. A házbizalmiak a húsjegyeket a lisztbizottságoktól folyó évi május hó 3-ától kezdve kötelesek átvenni. A húsjegyek tíz, egyenkint 5 szelvényből álló szelvénycsoportra vannak beosztva. Egy-egy szelvénycsoport egy hétre szól és a szelvények a hét bármely napján egyenkint vagy egyszerre is beválthatók. A lejárt szelvények érvényüket vesztik, miért is azokat az esedékesség határidejének lejárta után beváltani nem szabad. Az esedékesség időtartama alatt a jegyszelvényekre a rendelkezésre álló húsfélékből bármely fajta hús és kolbászárú, — a rendelkezésre álló készletek határain belül, — tetszés szerinti arányban vásárolható. A nem állandó budapesti lakosok közül a) azok részére, akik 10 napi élelmezési jeggyel vannak ellátva, folyó évi május hó 8-ától kezdve külön, 7 hússzelvénnyel ellátott, 10 napi húsjegy fog kiadatni, melyet mindenki az élelmezési jegynek felmutatása mellett ott vehet át, ahol a 10 napi élelmezési jegyet kapta; ezen jegy szelvényei ellenében a jegytulajdonos a mindenkori fejadagnak megfelelő mennyiségű nyershúst, vagy kolbászfélét vásárolhat, a vendéglőben pedig egy adag húst fogyaszthat ; b) azok, akik napijeggyel vannak ellátva, további intézkedésig a napijegy fejrészének leadása ellenében a vendéglőben egy adag húst fogyaszthatnak. Nyers húst vagy kolbászfélét a napijegyre eladni vagy vásárolni nem szabad. A nyers hús forgalombahozatalával megbízott szövetkezetek, mészárosok stb., valamint a nyilvános étkeztető helyek részére az első húsellátmányt az Országos Állat- és Húsforgalmi Központ jegyek előzetes beszolgáltatása nélkül fogja kiutalni; a beszerzési csoportok azonban csak úgy kaphatnak húst, ha a húsjegyeket az előbb nevezett Központ telepén előzetesen beszolgáltatják. A húsárusító üzletek a hús ellenében beszedett szelvényeket ugyancsak az Országos Állat- és Húsforgalmi Központ budapesti telepén tartoznak beszolgáltatni, ahol a beszolgáltatott jegyszelvényeknek megfelelő újabb húsmennyiség részükre ki fog utaltatni. A nyilvános étkeztető helyek ott tartoznak a bevont jegyszelvényeket beszolgáltatni, ahol a húst kapják. A hús forgalombahozatalával megbízott szövetkezetek, mészárosok stb. tartoznak legkésőbben minden hét keddjén délig az előző héten beváltott összes hússzelvényekkel a fentnevezett Központnak elszámolni; elkésve bemutatott szelvények érvényesíttetni nem fognak. Azt, hogy az egyes húsfajtákból a természetes apadás és bemérés, továbbá a hússal együtt ki nem árusítható bőr, végül pedig a jegy nélkül eladható csontok, zsigerek, fej és lábak stb. figyelembevételével a szövetkezetek, mészárosok, minden átvett 100 kg. súly után mennyi jegyszeivénnyel tartoznak elszámolni, az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság húsipari szakosztálya fogja megállapítani és az Országos Állat- és Húsforgalmi Központ közvágóhídi kirendeltsége az érdekeltekkel közölni. A kolbászfélék viszontelárúsításával foglalkozó üzletek (mészáros, hentes, vendéglős, buffet, stb.) agyárostól viszonteladás céljából átvett minden 100 kg. kolbászárú után — az apadás és bemérés figyelembe vételével — csak 96 kg. kolbásznak megfelelő jegyszelvénnyel tartoznak a gyárosnak elszámolni. Azon közkórházak részére, melyek élelmezési jegyekkel ellátva nincsenek, a Központi Liszthívatal által 10 naponkint adandó létszámkimutatás alapján az Országos Állat- és Húsforgalmi Központ fogja a húst kiutalni. A budapesti forradalmi központi munkásés katonatanács elnöksége. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919.
