A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918
1918-02-25 / 3156
1918. február 25. forgalomba hozatala. A Tanács az országos közélelmezési hivatalt vezető miniszternek múlt évi december hó 24-én I30.II0/I9I7. szám alatt kelt rendelete folytán és a m. kir. minisztériumnak 1917. évi június hó 21-én 2Í92/I9I7. M. E. szám alatt kelt rendelete alapján, az ez évi izraelita húsvéti ünnepek alkalmából engedélyezett pászkának a fővárosban való forgalomba hozatalát a következőképen szabályozza: 1. Pászkát (laskát, maceszt) kizárólag csakis a március 'hónapra szóló tóvárosi liszt- és kenyérjegyek (illetve pótjegyek) ellenében és a budapesti izraelita hitközségek igazolványainak bevonása mellett szabad árusítani és vásárolni. A hitközségi igazolványon fel kell tüntetve lenni a pászka vásárlásra jogosított fél nevének, lakásának és az engedélyezett pászkamennyiségnek. 2. Pászkát március 5-től (keddtől) kezdve szabad árusítani vagy vásárolni; hogy emellett a pászkát vásárló közönség kenyérhez és liszthez is juthasson, a Tanács kivételesen megengedi, hogy a pászka vásárlása alkalmával az e célra szükséges szelvények a liszt- és kenyérjegyekről az előírt eljárástól eltérően necsak széltében, hanem hosszában is levágassanak olyanformán, hogy a pászka vásárlására szolgáló szelvények több hét szelvénycsoportjából egyszerre vágassanak le. 3. Azok a háztartások,' melyek liszttel teljesen vagy részben el vannak látva és így liszt- és kenyérjegyet vagy egyáltalában nem, vagy pedig kevesebbet kapnak, mint amennyi az őket megillető pászkamennyiség beszerzésére szükséges, a lakásuk szerint illetékes lisztbizottságnál a pászkajogosultságot igazoló hitközségi igazolvánnyal jelentkezni tartoznak; a lisztbizottság megállapítja, hogy a háztartásnak lisztjeggyel nem rendelkező tagjai a pászka beszerezhetése céljából mennyi fehér- (tészta- vagy főző-) lisztet tartoznak, beszolgáltatni s erről a háztartásnak Tanúsítványt állít ki. A fél ezt a lisztmennyiséget a Központi liszthivatal lisztátvételi osztályában (IV., Szervita-tér 8. szám., III. emelet) a hivatalos órák alatt (d. e. 8—2 és d. u. 4—8 óráig) beszolgáltatni tartozik, ahol a beszolgáltatott lisztmennyiségnek megfelelő Pótjegyeket vesz át. A beszolgáltatott liszt árát a Tanács Vili. ügyosztályának könyvelősége pósta útján fogja megküldeni. 4. A pászka az izraelita hitközség kívánságának megfelelőleg 2, 4 vagy 6 kg. súlyú csomagokban kerül forgalomba; 2 kg. pászkamennyiség a liszt- és kenyérjegyek 22 darab szelvényének felel meg, melyeknek mindegyike 10 dkgr. lisztről vagy 14 dkgr. kenyérről szól; 4 vagy 6 kg-os pászkamennyiségért 44, illetve 66 drb jegyszelvényt kell leadni. 5. A pászka árusításával megbízottak és pedig akár a hitközségek saját közegei, akár a hitközségek által megbízott más árúsítók, a beszedendő jegyszelvényeket és igazolványokat gondosan gyűjteni és naponta a Központi liszthivatal lisztosztályához (IV., Szervita-tér 8.) beszolgáltatni tartoznak; kötelesek továbbá a liszt- és kenyérjegyekre vonatkozólag fennálló egyéb hatósági rendelkezéseket is pontosan betartani. 6. A hitközségek a Központi liszthivatalnak bejelenteni tartoznak, hogy az általuk megbízott pászka- árusítóknak mennyi pászkát, illetve lisztet adtak át; tartoznak továbbá az árúsftókat a pászkaárusításra vonatkozó hatósági rendelkezésekre nézve kioktatni; amennyiben pedig valamely pászkaárusltó szabályellenesen jár el, vagy bármilyen visszaélést követ el, úgy a büntető rendelkezések következményein kívül, attól a pászka sütési és árusítási engedélyt azonnal megvonni kötelesek. 7. Rituális vendéglők és kávémérések részére az illetékes hitközségek a megállapított forgalmuknak megfelelő pászkamennyiségre nézve a Központi liszthivatal utalványait adják ki és az illető vendéglősök vagy kávémérök ezek ellenében szerzik be a pászkát. A rituális vendéglők és kávémérések pászkát csakis liszt- és kenyérjegyszelvények ellenében szolgáltathatnak ki, s a beszedett jegyszelvényeket az illetékes hitközségekhez tartoznak beszolgáltatni, amelyek viszont a jegyszelvényekkel a Központi liszthivatalnak kötelesek elszámolni. 8. Katonai kórházakban ápolt izraelita vallású egyének pászkaszükségletét az illetékes hitközségek látják el és az ekként jegy nélkül kiadott pászkamennyiségről a Központi liszthivatalnak elszámolni tartoznak. 9. Az intézeti háztartások (polgári kórházak, árvaházak stb.) is csak kenyérjegyeik és az illetékes hitközségek igazolványai alapján szerezhetik be pászkaszükségletüket. 10. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. A Székesfőváros Tanácsa. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA — 1918. — A PáSZKA
