A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918
1918-11-06 / 2552
HIRDETMÉNY! A közrend és^ közbiztonság védelmére szervezett különböző önkéntes őrségi alakulatok (házorségek és népőrségekl működésüket megkezdvén közhírré teszem, hogy azok fegyverhasználata is minden tekintetben a rendőrök számára a rendőri törvényben kiadott, következő szabályok tekintendők irányadónak: 19. ,§. A rendőrnek joga van fegyverét használni, de csakis a következő esetekben: a) logos védelem gyanánt, ha tettleg megtámadtatik. b) Ha életét vagy testi épségét komolyan fenyegető megtámadással oly körülmények között fenyegettetik, hogy annak bekövetkezésétől alaposan tarthat. c) Ha szolgálatának teljesítése közben oly tettleges ellenszegülésre talál, mely azt meghiúsíthatná s az ellenszegülés legyőzésére már alkalmazott minden kíméletesebb eszköz sikertelen marad. d) Ha a fegyver használata életükben vagy testi épségükben megtámadott harmadik személy megmentésére vagy megvédésére szükséges (belügyminiszteri utasítás 10. fejezet). 20. §. Jogos védelem az 1878. évi V. t.-c. 79. §-a szerint az, mely akár a megtámadottnak, akár másnak a személye vagy vagyona ellen intézett vagy ezt fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges. Az ártalmatlanná tétel után netán folytatót a megtámadás elhárítására már nem szükséges bántalmazás a jogos védelem határának tulhág. it képezi. 21. §. Megtámadással való fenyegetésnek tekintendő az is, ha az illető személy a nála lévő fegyvert, vagy egyéb veszélyes eszközt a rendőr felszólítására le nem teszi, vagy át nem adja; továbbá, ha a fegyverrel vagy egyéb veszélyes eszközzel ellátott egyén esetleg védett helyzetből eljönni vonakodik. 22. §. A fegyverhasználatra feljogosító tettleges ellenszegülés alatt csak oly cselekmények értendők, melyek által a rendőr cselekvési képességének kifejtése lehetetlenné tétetik. Engedelmet- lenség vagy a rendőr ellen irányuló cselekményben nem nyilvánuló passzív magatartás tettleges ellenszegülést nem képez. (Fegyverhasználat előtti figyelmeztetés.) 23. §. Mindazon esetekben, melyekben a 19-22. szakaszok értelmében a rendőr fegyvert használni jogosítva van, amennyire ezt a körülmények megengedik, előbb szelidebb eszközök minden neme kisérlendő meg; minden körülmények között azonban az illető személy előbb figyelmeztetendő a fegyvernek bekövetkező használatára. Fegyver használata esetében az csak azon mértékig használandó, meddig az a megtámadás visszautasítására, vagy az ellenszegülés legyőzésére illetőleg a megvédés biztosítására szükséges. Lőfegyver csakis az élet vagy testi épség jogos védelme esetében használható. 24. §. A fegyver használata esetében a rendőr elöljárójának mindenkor azonnal jelentést tenni tartozik és ha a fegyver használata által testi sértés vagy halál okoztatott, a tényálladék minden körülményeivel együtt azonnal kinyomozandó és megállapítandó. 25. §. A rendőri őrszemélyzet minden egyes tagja cselekményei és mulasztásaiért személyesen felelős és pedig a büntető törvénybe ütköző cselekményekért a köztörvények szerint szolgálati teendői mulasztásaiért a fegyelmi szabályzat szerint. Ezen rendelkezéseket azzal a komoly figyelmeztetéssel közlöm, hogy a fegyverhasználat alkalmazásának és mértékének bármely jogosulatlan túllépése súlyos büntetőjogi megtorlásban részesül, miért is elvárom, hogy az önkéntes őrségek tagjai azokhoz a legszigorúbban alkalmazkodni fognak. Budapest, 1918 november 6-án. Dr. Dietz Károly s. k. Világosság rt. Budapest. főkapitány.
