A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918
1918-02-01 / 6439
1918. február I. Az írni és olvasni tudásnak a választói jog szempontjából való igazolása. A kerületi elüljáróság közhírré teszi, hogy a választói jog szempontjából fontos jelentősége van az Írni és olvasni tudásnak. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. t.-c. ugyanis a következőket tartalmazza: 4. §. Attól, aki a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolának), vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, vagy akinek olyan állása vagy foglalkozása van, vagy volt, amelyhez a törvény értelmében legalább ugyané tanintézetek valamelyikének elvégzése szükséges, a választói jogosultsághoz egyéb különös kellék nem kívántatik. 5. §. Aki az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy az ezzel a választói jogosultság szempontjából legalább egyenlő értékű más iskolai osztályt vagy más tanfolyamot sikeresen elvégezte, annak abban az esetben van választói joga, ha még a következő különös kellékek valamelyikének megfelel: 1. legalább két korona egyenes állami adóval van megróva, vagy 2. iparengedély vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart űz, vagy kereskedést folytat, vagy 3. olyan alkalmazott, aki: a) ipari üzlet vagy vállalat körében — ideértve a bányászatot, kereskedelmet és iparszerüen folytatott közlekedést is — bármennyi idő óta, de nem csupán alkalmilag felfogadott napszámosként van alkalmazva, vagy b) az őstermelés körében vezetőmunkási vagy felügyelői tennivalók végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva, vagy c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál van bármely foglalkozás körében legalább három év óta állandóan van alkalmazva, vagy 4. valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában mint segítő családtag (11. §.) működik, vagy 5. a katonai vagy csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot ért el. 6. §. Aki írni és olvasni tud anélkül, hogy az 5. §-ban meghatározott iskolai képzettsége lenne, annak csak akkor van választói joga, ha a következő különös kellékek valamelyikének megfelel: 1. akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve, legalább húsz korona egyenes állami adóval van megróva, vagy 2. iparengedély vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart űz, vagy kereskedést folytat, ha legalább egy segédmunkást állandóan alkalmaz, vagy akár egy adónemből külön legalább tíz korona akár több adónemből együttvéve legalább húsz korona egyenes állami adóval van megróva, vagy 3. olyan alkalmazott, aki: a) ipari üzlet vagy vállalat körében — ideértve a bányászatot, kereskedelmet és iparszerüen folytatott közlekedést is — nem csupán alkalmilag felfogadott napszámosként van alkalmazva, ha vagy iparostanonc volt és a tanviszony befejeztével az iparhatóságtól bizonyítványt kapott, vagy az utolsó öt évi időtartamon belül akár egyfolytában, akár megszakításokkal legalább három éven át ugyanegy ipari munkanemben (szakmában) dolgozott, vagy b) az 5. §. 3. b) pontjában megjelölt őstermelési vezetőmunkás vagy felügyelő, vagy c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább öt év óta van állandóan alkalmazva, vagy 4. az 5. §. 4. pontjában megjelölt segítő családtag, vagy 5. az 5. §. 5. pontjában megjelölt kiszolgált altiszt. 7. §. Attól, aki írni és olvasni nem tud, a választói jogosultsághoz különös kellékül az kívántatik, hogy akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve legalább negyven korona egyenes állami adóval legyen megróva. 8. §. A középiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanintézetek (4. §.) különösen: a gazdasági erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, kereskedelmi, közlekedési szakiskolák, tanítóképző- intézetek, katonai vagy honvéd főreáliskolák vagy hadapródiskolák, a haditengerészeti akadémia. Az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzésével a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékű (5. §.) különösen: a középiskola vagy a polgári iskola második osztályának, vagy az iparos- és kereskedőtanonciskola harmadik osztályának, vagy az elemi népiskola negyedik osztályán felül az iparos- és kereskedőtanonciskola második osztályának, vagy végül államilag szervezett megfelelő ipari szaktanfolyamnak elvégzése. Egyebekben a középiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanintézeteknek és az elemi népiskola hatodik osztályával a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékű iskolai osztályoknak és tanfolyamoknak, valamint a főiskoláknak (3. §. 4. pontja) részletes jegyzékét a minisztérium állapítja meg és erre vonatkozó rendeletét — ha a bekövetkező változások szükségessé teszik — azonnal kiegészíti . . . 51. §. Az elemi népiskolai hatodik osztály sikeres elvégzésének és az írni és olvasni tudásnak bizonyítását mellőzni kell azokra nézve, akiknek olyan állásuk vagy foglalkozásuk van vagy volt, amely a törvény által iskolai képzettséghez van kötve, vagy volt kötve akkor, amidőn az illető az állást betöltötte vagy a foglalkozást folytatta. Az írni és olvasni tudás bizonyítását mellőzni kell ezenfelül azokra nézve is, kik foglalkozásuk természeténél fogva — bár az törvényes minősítéshez nincs kötve — az írni és olvasni tudást nem nélkülözhetik. Az írni és olvasni tudásnak az összeíró küldöttség által való megállapítását mellőzni kell továbbá azokra nézve is, akik azt, hogy írni és olvasni tudnak, a járási székhelyeken, valamint a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban az elsőfokú közigazgatási hatóság kebelében e célra szervezett állandó bizottság előtt igazolták s erről eredetiben vagy hiteles másolatban bizonyítványt mutatnak fel . . . A székesfőváros minden kerületében e célra a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértőleg 1914. március 31-én 1184/914. ein. sz. a. kiadott rendelete állandó bizottságot szervezett, melynek elnöke a kerületi elöljáró. Ha a vizsgálatra nagy számban jelentkeznek, úgy minden kerületben két vagy több albizottság is alakítható. Az állandó bizottság, illetőleg vizsgát kivevő albizottság az elnökből, illetőleg alelnökből és két bizottsági tagból áll, akiknek egyike tényleges vagy nyugdíjas tisztviselő, másika pedig tényleges vagy nyugdíjas tanerő (néptanító, polgári iskolai tanító, felső kereskedelmi iskolai, középiskolai tanár, stb.). I A vizsgálatok folyó évi február hó 17-én kezdődnek és a jelentkezők számához mérten esetleg február hó végéig, mindenkor hétköznapokon d. e. 8—12 és st. u. 5—9 óráig, vasár* és ünnepnapokon pedig délelőtt 8—92 óráig tartanak. A vizsgálat sikeréről a bizottság az egész országra érvényes, egyszersmindenkorra szóló bizonyítványt ad ki. Felhívja ennélfogva a kér. elüljáróság mindazokat, akik e bizottság előtt az írni olvasni tudást igazolni óhajtják, hogy a lakóhely szerint Illetékes kér. elöljáróságnál, vagy ha a vizsgázni kívánó a környéken lakik, de Budapesten dolgozik, a munkahely szerint illetékes elöljáróságnál is f. é. február hó 16-ig a hivatalos órák alatt személyesen, vagy levél útján jelentkezhetnek Az igazolásra a férfinemhez tartozó minden magyar állampolgár bocsátható, aki 24. életévét betöltötte. A jelentkező születési adatait, személyazonosságát és magyar állampolgárságát nem a jelentkezéskor, hanem a vizsgát kivevő bizottság előtt születési bizonyítvánnyal, katonai könyvvel, munkakönyvvel, illetőségi bizonyítvánnyal vagy egyéb alkalmas okmánnyal igazolja. A vizsgálatra bocsátás kérdésében a kér. elüljáróság azonnal határoz és ezt a jelentkezővel élőszóval is közli, egyúttal kitűzi a vizsga pontos napját és óráját. A február 16-án túl jelentkezőket a kér. elüljáróság a folyó évben vizsgára már nem bocsájthatja. Úgy a jelentkezés, mint a vizsga, valamint a bizonyítvány teljesen ingyenes. A kér. elüljáróság tájékozásul még megjegyzi, hogy a vizsgálat rendszerint nyilvános. A nyilvánosság mértékét különös tekintettel a helyiség befogadó képességére az elnök állapítja meg. A nyilvánosság az albizottság által hivatalból nem zárható ki, de a fél, csoportos tollbamondás esetén pedig bármely fél kérelmére ki kell zárni. Az írni és olvasni tudás igazolása a vizsgát kivevő albizottság elnöke vagy valamelyik tagja által megjelölt nyomtatott szöveg legalább öt sorának az albizottság előtt való elolvasásából és a nevezettek által tollba mondott két sor szövegnek az albizottság előtt való leírásából áll. Az albizottság tömeges jelentkezés esetében a szükséghez képest úgy intézkedhetik, hogy a leírandó szöveget a vizsgázók, vagy azok egyes csoportjai számára egyszerre mondják tollba. Az írni-olvasni tudás az albizottság előtt a magyaron kívül más olyan nyelven is igazolható, melyet az illető helyen tömegesen használnak. Más élő nyelven a fél írni és olvasni tudását csak az esetben igazolhatja az albizottság előtt, ha az albizottságnak legalább két tagja az illető nyelvet érti. Máskülönben a fél írni és olvasni tudását az összeírás alkalmával az illető nyelvre jogosított valamelyik hites bírósági tolmács bizonyítványával igazolhatja. A kerületi elöljáróság» Budapest Székesfőváros Házinyomdája - mn -
