A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918
1918-09-30 / 19220
Az influenza-járvány (spanyol betegség) elleni védekezés A spanyol-betegségnek nevezett fertőző influenza-betegség' oly nagy mértékben terjedt el a fővárosban, hogy ez a bántalom immár járvánnyá fajult. Sajnos, ez a betegség gyakran halálos kimenetelű, miért is a legszigorúbb óvintézkedések foganatosítása szükséges. В járványos betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében a székesfőváros közegészségi bizottságának javaslata alapján és az 1876. 'évi XIV. t.-o. 167. §-ának c) pontjában biztosított jogomnál fogva az alábbiakban intézkedem: 1. Az idézett törvény 33., 34. §-ai, valamint a 157. §. e) pontja alapján elrendelem, hogy minden állami, községi, felekezeti és magán kisdedóvó, elemi-, ipari- és kereskedelmi tanonc-, polgári- és közép-iskola, a tanítóképzőintézetek, az ipariskolák, az említett iskolákkal kapcsolatosan vagy önállóan működő tanfolyamok, egyszóval az egyetemek kivételével az összes oktatási intézmények f. é. október hó l.-étől kezdődőleg október hó 13.-ig bezárólag zárva tartassanak és hogy azokban ezen idő alatt a tanítás vagy foglalkoztatás szüneteljen. A napközi otthonokra és a tanonctartással összekötött műhelyoktatásra, ahol a tanulók ellátásban is részesülnek, ez a rendelkezésem ki nem terjed. 2. Az idézett törvény 80. §-a alapján a fertőző influenza betegségnek (spanyol betegségnek) az illetékes kér. elülj áróságnál (tiszti orvosánál) való bejelentését kötelezővé teszem. Az összes orvosok kötelesek a gyakorlatukban előforduló vagy hivatalos működésük alkalmával tudomásukra jutott influenza megbetegedéseket az 1894. évi 91.954. sz. belügyminiszteri körrendelet rendelkezéseinek megfelelően az illetékes elsőfokú közegészségügyi hatóságnál „visszatérő fertőzőbeteg bejelentési lap“-on bejelenteni és a súlyos eseteket a bejelentési.lap 1. „A betegség neve“ című rovatában „Súlyos eset“ jelzéssel megjelölni. A lelkészek, tanítók, szülésznők, s általában mindazok, kiknek ilyen súlyos betegségi esetről tudomásuk van, kötelesek ezt a beteg lakása szerint illetékes kerületi elülj áróság tiszti orvosának személyesen, sürgős esetekben pedig telefonon bejelenteni. Aki a bejelentést elmulasztja, az 1879. évi XL. t.-c. 7. §-a, illetve 99. §-ába ütköző kihágást követ el, mely 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és behajthatatlanság esetében 30 napi elzárással büntetendő. 3. A kórházban ápolt betegek látogatását, a betegeknek és a közönségnek az influenzától való megóvása érdekében további intézkedésig beszüntetem. Megokolt sürgős esetekben azonban a kórházak ügyeletes orvosa a látogatásra kivételesen engedélyt adhat. 4. Elrendelem, hogy az összes kórházakban (köz-és magánkórházakban klinikákon, katonai kórházakban) ápolt influenzás betegek (spanyol betegek) a többi betegektől teljesen elkülöníttessenek. 5. Minthogy a kórházakban rendelkezésre álló ágyak száma az influenzaesetek nagy számához viszonyítva ezidőszerint aránylag kevés, ennélfogva, hogy a könnyű influenzás betegek a súlyos betegek elől a kórházak férőhelyeit el ne foglalják, elrendelem, hogy csakis azok a betegek útalandók kórházba, akiknek állapotuk vagy [egyéb körülményeik a kórházi ápolást feltétlenül szükségessé teszik. 6. Az influenzás betegek hurutos tüdőgyulladásának és a kiütéses tifuszos betegek hurutos tüdőgyulladásának nagyfokú hasonlatosságára az összes orvosok figyelmét ezen az úton külön is felhívom, hogy a kiütéses tifuszos esetek ennek következtében figyelmüket el ne kerüljék. 7. Végül a közönség tájékoztatására és miheztartás végett a következőket teszem közzé: Tudnivalók az influenza-járvány (spanyol betegség) elleni védekezésről. Az influenza (spanyol betegség) járvány könnyebb esetei náthával, rekedtséggel, köhögéssel és kisebbfokú rosszullétben jelentkeznek, súlyosabb esetekben az említett tünetek nagyobb mértékűek, a láz 39—40 fokig is emelkedhetik, a betegek erőtlenek, étvágytalanok, sokszor erősebb tagfájdalmak kínozzák őket, sőt súlyos szövődmények (komplikációk) is jelentkeznek, amelyek közül leggyakoriabbak a tüdőgyulladás és a mellhártyagyulladás. A tapasztalás szerint a ragály ott terjed leginkább és legnagyobb gyorsasággal, ahol sok ember sűrűn egymás mellett, különösen zárt helyen huzamosabban tartózkodik együtt, mert a fertőzés főleg a levegőn át történik. Ez okból a védekezés szempontjából a következőkre tartom szükségesnek a közönség figyelmét felhívni: A tömeges összejövetelektől lehetőleg tartsuk távol magunkat. Színházakat, mozgófényképszinházakat, kabarékat, orfeumokat, banketteket, kávéházakat, vendéglőket, kávé- és pálinkaméréseket, vasúti és egyéb váróhelyiségeket, templomokat, klubbokat, gyűléseket, népmulatságokat kerülni kell. A nagy vasutakon és a helyi közlekedési eszközökön, amelyeken a zsúfoltság nem akadályozható meg, csak szükség esetén utazzunk, mert szomszédaink lehellete és nyálkasziporkái, valamint esetleg érintkezésük útján — ha pld. otthonukban ily ragályozó beteg van — mi is megkaphatjuk a bajt. Köhögés és tüsszentés alkalmával tartsuk zsebkendőnket a szájunk és orrunk elé. Csókolódzás (úgy az arcon, mint a kézen) kerülendő. A köpködés veszélyes. A kézfogás ragadós betegségeket terjeszthet. Szájunkat és torkunkat naponkint többször fertőtlenítő szerrel öblítsük ki. Testünket, ruházatunkat és lakásunkat tartsuk tisztán. Szappan nélkül is, különösen meleg vízzel, elég jól lehet tisztálkodni. Minden étkezés előtt mossuk meg kezünket. A háztartásunkban ügyeljünk arra, hogy mindenki lehetőleg a saját asztalkendőjét és törülközőjét használja. Óvakodjunk a meghűléstől. Kerüljük a mulatozást, valamint az éjjelezést, mert akkor ellenálló képességünk nagyobb lesz és ennek következtében több kilátásunk lehet arra, hogy a ragályt elkerüljük, mint ellenkező esetben. Nátha, torokfájás, rekédtség, köhögés vagy láz esetén a beteg forduljon azonnal orvoshoz. Az ilyen beteg zsebkendőjét és törülközőjét forró vízben, — még jobb, ha forró lúgban, — főzzük ki. Ahol egy lakásban több beteg van, ha csak lehetséges különítsük el a betegeket egymástól. A betegek látogatását a magunk és hozzátartozóink érdekében kerüljük. Fölhívom a főváros közönségét, hogy a lakások, udvarok, gyárak, műhelyek, valamint a lakóházakban levő közös használatra szánt helyiségek, árnyékszékek fokozottabb tisztántartására, a lakások, hivatalok, műhelyek gyakori és tartós szellőztetésére különös gondot fordítson. Tartózkodjék a romlott, vagy éretlen gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztásától, a hulladékoknak és a szemétnek az utcákon, tereken, piacokon stb. való szertedobálásától. A közönség megnyugtatására közlöm, hogy a székesfőváros egészségügyi szervei a legnagyobb gonddal törekednek a járvány elfojtására és hogy a legmesszebbmenő intézkedéseket foganatosíttattam a ragály leküzdése érdekében. Kétségtelen azonban, hogy a hatóság munkája csak abban az esetben vezethet sikerre, ha ebben a törekvésében őt a főváros lakossága is támogatni fogja, miért is kérem a főváros közönségét, hogy a jelen felhívásomban foglalt rendelkezéseket pontosan tartsa be és a maga részéröl is minden erejével támogassa a hatóságot ennek a súlyos következményekkel fenyegető veszélyes járványnak sikeres leküzdésére irányuló nehéz munkájában. Dr. BÓDY sk., polgármester. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA - 1918. — 1918. szeptember 30.