A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918

1918-09-30 / 19220

Az influenza-járvány (spanyol betegség) elleni védekezés A spanyol-betegségnek nevezett fertőző influenza-betegség' oly nagy mértékben terjedt el a fővárosban, hogy ez a bántalom immár járvánnyá fajult. Sajnos, ez a betegség gyakran halálos kimenetelű, miért is a legszigorúbb óvintézkedések foganatosítása szükséges. В járványos betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében a székesfőváros közegészségi bizottságának javaslata alapján és az 1876. 'évi XIV. t.-o. 167. §-ának c) pontjában biztosított jogomnál fogva az alábbiakban intézkedem: 1. Az idézett törvény 33., 34. §-ai, valamint a 157. §. e) pontja alapján elrendelem, hogy minden állami, községi, felekezeti és magán kisdedóvó, elemi-, ipari- és kereskedelmi tanonc-, polgári- és közép-iskola, a tanítóképző­intézetek, az ipariskolák, az említett iskolákkal kapcsolatosan vagy önállóan működő tanfolyamok, egyszóval az egyetemek kivételével az összes oktatási intézmények f. é. október hó l.-étől kezdődőleg október hó 13.-ig bezárólag zárva tartassanak és hogy azokban ezen idő alatt a tanítás vagy foglalkoz­tatás szüneteljen. A napközi otthonokra és a tanonctartással összekötött műhelyoktatásra, ahol a tanulók ellátásban is részesülnek, ez a rendelkezésem ki nem terjed. 2. Az idézett törvény 80. §-a alapján a fertőző influenza betegségnek (spanyol betegségnek) az illetékes kér. elülj áróságnál (tiszti orvosánál) való bejelentését kötelezővé teszem. Az összes orvosok kötelesek a gyakorlatukban előforduló vagy hivatalos működésük alkalmával tudomásukra jutott influenza megbetegedéseket az 1894. évi 91.954. sz. belügyminiszteri körrendelet rendelkezéseinek megfele­lően az illetékes elsőfokú közegészségügyi hatóságnál „visszatérő fertőző­beteg bejelentési lap“-on bejelenteni és a súlyos eseteket a bejelentési.lap 1. „A betegség neve“ című rovatában „Súlyos eset“ jelzéssel megjelölni. A lelkészek, tanítók, szülésznők, s általában mindazok, kiknek ilyen súlyos betegségi esetről tudomásuk van, kötelesek ezt a beteg lakása szerint illetékes kerületi elülj áróság tiszti orvosának személyesen, sürgős esetekben pedig telefonon bejelenteni. Aki a bejelentést elmulasztja, az 1879. évi XL. t.-c. 7. §-a, illetve 99. §-ába ütköző kihágást követ el, mely 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és behajthatatlanság esetében 30 napi elzárással büntetendő. 3. A kórházban ápolt betegek látogatását, a betegeknek és a közön­ségnek az influenzától való megóvása érdekében további intézkedésig beszün­tetem. Megokolt sürgős esetekben azonban a kórházak ügyeletes orvosa a látogatásra kivételesen engedélyt adhat. 4. Elrendelem, hogy az összes kórházakban (köz-és magánkórházakban klinikákon, katonai kórházakban) ápolt influenzás betegek (spanyol betegek) a többi betegektől teljesen elkülöníttessenek. 5. Minthogy a kórházakban rendelkezésre álló ágyak száma az influenza­esetek nagy számához viszonyítva ezidőszerint aránylag kevés, ennélfogva, hogy a könnyű influenzás betegek a súlyos betegek elől a kórházak férő­helyeit el ne foglalják, elrendelem, hogy csakis azok a betegek útalandók kórházba, akiknek állapotuk vagy [egyéb körülményeik a kórházi ápolást feltétlenül szükségessé teszik. 6. Az influenzás betegek hurutos tüdőgyulladásának és a kiütéses tifuszos betegek hurutos tüdőgyulladásának nagyfokú hasonlatosságára az összes orvosok figyelmét ezen az úton külön is felhívom, hogy a kiütéses tifuszos esetek ennek következtében figyelmüket el ne kerüljék. 7. Végül a közönség tájékoztatására és miheztartás végett a követke­zőket teszem közzé: Tudnivalók az influenza-járvány (spanyol betegség) elleni védekezésről. Az influenza (spanyol betegség) járvány könnyebb esetei náthával, rekedtséggel, köhögéssel és kisebbfokú rosszullétben jelentkeznek, súlyosabb esetekben az említett tünetek nagyobb mértékűek, a láz 39—40 fokig is emelkedhetik, a betegek erőtlenek, étvágytalanok, sokszor erősebb tagfájdalmak kínozzák őket, sőt súlyos szövődmények (komplikációk) is jelentkeznek, amelyek közül leggyakoriabbak a tüdőgyulladás és a mellhártyagyulladás. A tapasztalás szerint a ragály ott terjed leginkább és legnagyobb gyorsasággal, ahol sok ember sűrűn egymás mellett, különösen zárt helyen huzamosabban tartóz­kodik együtt, mert a fertőzés főleg a levegőn át történik. Ez okból a védekezés szem­pontjából a következőkre tartom szükségesnek a közönség figyelmét felhívni: A tömeges összejövetelektől lehetőleg tartsuk távol magunkat. Színházakat, mozgófényképszinházakat, kabarékat, orfeumokat, banketteket, kávéházakat, vendég­lőket, kávé- és pálinkaméréseket, vasúti és egyéb váróhelyiségeket, templomokat, klubbokat, gyűléseket, népmulatságokat kerülni kell. A nagy vasutakon és a helyi közlekedési eszközökön, amelyeken a zsúfoltság nem akadályozható meg, csak szükség esetén utazzunk, mert szomszédaink lehellete és nyálkasziporkái, valamint esetleg érintkezésük útján — ha pld. otthonukban ily ragályozó beteg van — mi is megkaphatjuk a bajt. Köhögés és tüsszentés alkalmával tartsuk zsebkendőnket a szájunk és orrunk elé. Csókolódzás (úgy az arcon, mint a kézen) kerülendő. A köpködés veszélyes. A kézfogás ragadós betegségeket terjeszthet. Szájunkat és torkunkat naponkint több­ször fertőtlenítő szerrel öblítsük ki. Testünket, ruházatunkat és lakásunkat tartsuk tisztán. Szappan nélkül is, külö­nösen meleg vízzel, elég jól lehet tisztálkodni. Minden étkezés előtt mossuk meg kezünket. A háztartásunkban ügyeljünk arra, hogy mindenki lehetőleg a saját asztalkendőjét és törülközőjét használja. Óvakodjunk a meghűléstől. Kerüljük a mulatozást, valamint az éjjelezést, mert akkor ellenálló képességünk nagyobb lesz és ennek következtében több kilátásunk lehet arra, hogy a ragályt elkerüljük, mint ellenkező esetben. Nátha, torokfájás, rekédtség, köhögés vagy láz esetén a beteg forduljon azonnal orvoshoz. Az ilyen beteg zsebkendőjét és törülközőjét forró vízben, — még jobb, ha forró lúgban, — főzzük ki. Ahol egy lakásban több beteg van, ha csak lehetséges különítsük el a betegeket egymástól. A betegek látogatását a magunk és hozzátartozóink érdekében kerüljük. Fölhívom a főváros közönségét, hogy a lakások, udvarok, gyárak, műhelyek, valamint a lakóházakban levő közös használatra szánt helyiségek, árnyékszékek foko­zottabb tisztántartására, a lakások, hivatalok, műhelyek gyakori és tartós szellőzte­tésére különös gondot fordítson. Tartózkodjék a romlott, vagy éretlen gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztásától, a hulladékoknak és a szemétnek az utcákon, tereken, piacokon stb. való szertedobálásától. A közönség megnyugtatására közlöm, hogy a székesfőváros egészségügyi szervei a legnagyobb gonddal törekednek a járvány elfojtására és hogy a legmesszebbmenő intézkedéseket foganatosíttattam a ragály leküzdése érdekében. Kétségtelen azonban, hogy a hatóság munkája csak abban az esetben vezethet sikerre, ha ebben a törekvésében őt a főváros lakossága is támogatni fogja, miért is kérem a főváros közönségét, hogy a jelen felhívásomban foglalt rendelkezéseket pontosan tartsa be és a maga részéröl is minden erejével támogassa a hatóságot ennek a súlyos következményekkel fenyegető veszélyes járványnak sikeres leküzdésére irányuló nehéz munkájában. Dr. BÓDY sk., polgármester. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA - 1918. — 1918. szeptember 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom