A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1918

1918-01-29 / 3299

Э f f/j/ťf M ✓,**. ч~ újból való megállapítása. A magy. kir. honvédelmi miniszter urnák a belügyminiszter és pénzügyminiszter urakkal egyetértőig kiadott 480.000 számú utasítása alapján a hadbavonultak családtagjai, ha a segélyre tényleg rá vannak szorulva és őket a hadbavonult tartotta el, az újabban megállapított magasabb összegű hadisegélyben részesülnek. Hadbavonult alatt értendő: a) a mozgósítás folytán vagy a háború alatt tényleges katonai szolgálatra bevonult tartalékos, póttartalékos, tengervéd és népfölkelési szolgálatra bevonult népfölkelő; b) a fegyver nélküli szolgálatra igénybevett népfölkelő; c) az 1912 : LXVIII., illetőleg az 1916 : VI. t.-cikk alapján személyes szolgálatra bevont egyén ; d) a rendes (1, 2, 3, vagy 4 évi) tényleges szolgálati kötelezettségének teljesítése végett akár még a mozgósítás előtt, akár a mozgósítás folytán vagy a háború alatt bevonult egyén; e) a véderőtörvénybén megállapított szolgálati kötelezettség alatt nem állott, de a háború tartamára a közös haderőbe vagy a honvédségbe vagy a népfölkeléshez önként helépett egyén; f) a fegyveres erő kiegészítő részének nyilvánított önkéntes alakulatokba (légiókba, különítményekbe, stb.) tartozó egyén. Az a körülmény, hogy a hadbavonult a katonaságnál a legénység állományába vagy a havidíjasok (tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek) sorába tartozik, a hadisegélyben való részesülésre befolyással nincsen; ennélfogva a nem tényleges állományú havidíjasok sorába tartozó hadba- vonultaknak családtagjai is részesülnek ezután hadisegélyben. A hadbavonultnak olyan családtagjai azonban, akiknek az érvényben álló szabályok értelmében katonai családi illetékre van igényük, hadisegélyben nem részesülhetnek. A nem tényleges állományú havidíjasok (tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek) családtagjai közül katonai családi illetékre ezidőszerint csak a törvényes feleség és a törvényes gyekniekek bírnak igénnyel. . Hadisegélyben egyáltalán nem részesülhetnek a hivatásos tényleges állományú havidíjasoknak (tiszt- és katonai tisztviselőjelölteknek), továbbá a véderőtörvény 47. §-a alapján önként tovább­szolgáló altiszteknek családtagjai. A hadbavonultnak hadisegélyben részesíthető családtagjai (hozzátartozói): 1. törvényes felesége, 2. gyermeke, akkor is ha házasságon kívül született, 3. mostoha gyermeke, 4. unokája, 5. apja, anyja, mostoha apja, mostoha anyja, 6. nagyapja, nagyanyja, 7. feleségének apja, feleségének anyja, 8. édes vagy mostoha testvére, 9. a hadbavonult által szabályszerűen örökbe fogadott gyermek, 10. az, aki a hadbavonultat szabályszerűen örökbefogadta, 11. a hadbavonult által saját háztartásában nevelt gyermek, 12. a hadbavonultnak vele közös háztartásban élő nevelő szülője, 13. az a gyermek, akit az állami gyermekvédelem bármikor helyezett vagy helyez el a hadbavonultnak családjában, akkor is, ha érte tartásdíjat fizetnek, 14. a hadbavonulttal közös háztartásban élő, de vele házasságra nem lépett nő, ha ebből a viszonyból gyermek származott, vagy ha a nő betegség vagy egyéb okból munka- és keresetképtelen. 15. az, akinek a hadbavonult bírósági határozat alapján tartásdíjat köteles fizetni. Az itt felsorolt családtagok azonban csak abban az esetben részesíthetők hadisegélyben, ha a segélyezésre tényleg reá vannak szorulva, vagyis ha a létfenntartásukra elegendő állandó ellátásban nem részesülnek vagy ha magukat vagyonuk jövedelméből vagy kereéetükbői fenntartani nem tudják és ha őket a bevonulás időpontjában a hadbavonult tartotta el, vagy a bevonulás után olyan helyzetbe jutnak, hogy a hadbavonultak részéről való eltartásra lennének szorulva. A hadisegélynek és 'a bérelt lakásokban lakó hadisegélyesek lakbérsegélyének havi összegei, ahhoz képest, hogy hány család részére állapítja meg az elüljáróság a hadisegélyt, Budapesten a következők: a hadisegély: a lakbérsegély egy (az első) családtag részére havi . ....................................48 К két „ „ ....................................82 „ ha vi 35 К három „ „ „ ПО „ négy „ „ ....................................136 „ őt „ „ ....................................155 „ „ 6 0 ., hat. „ „ „ \ ....................................170 „ hét „ „ „ j 185 „ nyolc „ „.-‘„I. .................................... 200 „ • 7 5 „ kilenc „ „ .....................................215 „ tíz „ „ n tíznél több „ „ „ .................................... 230 „ .................................... 240 К ” 9 0 К Abban a/, esetben, ha a hadisegélyben részesülő család aitai a béreit lakásért tényleg fizetett lakbérnek egy hónapra eső összege kisebb, mint a fentiek szerint megállapított havi lakbér- segély, akkor a lakbérsegély csak a tényleg fizetett lakbérnek egy hónapra eső összegével álla­pítható meg. A hadisegélyezés szempontjából a bérelt lakásban lakó családokkal egyenlő elbánásban részesülnek, vagyis lakbérsegélyben részesíthetők az olyan családok is. amelyek ipari vagy mező- gazdasági munkásháznak vannak birtokában s a munkásház tulajdonjogának megszerzése fejében rendszeresen visszatérő szolgáltatást tartoznak fizetni, továbbá az olyan családok is, amelyek saját házukban laknak, házuk azonban adóssággal túl van terhelve. . Az ilyen családok azonban lakbérsegélyhen csak abban az esetben részesíthetők: a) ha tényleg a birtokukban lévő munkásházban, illetőleg a tulajdonukat képező s adóssággal túlterhelt saját házban laknak; b) ha rendszeres szolgáltatásnak kötelezettsége, illetőleg az adósság a hadbavonultnak bevonulása előtt keletkezett s a házra telekkönyvileg be van kebelezve: c) ha az érvényben álló szabályok s a vonatkozó okmány (szerződés, kötelezvény stb.) szerint a hadbavonult vagy annak családja a bevonulás dacára is köteles a rendszeres szolgáltatást, illetőleg a törlesztési részleteket és a kamatokat fizetni és d) ha a család a lakbérsegélyre tényleg reá van szorulva s anélkül esedékes tartozásait fizetni nem tudná. Abban az esetben, ha az ilyen család által a családfő bevonulásának időpontjában lakott lakás évi átlagos bérértékének egy hónapra eső összege kisebb, mint az előbb feltüntetett havi lakbérsegély, a lakbérsegély összege csak a család által lakott lakás egy évi átlagos bérérté­kének egy hónapra eső összegével állapítható meg. Az eddigi lakóhelyéről végleg elköltözött család új lakóhelyén is csak oly összegű hadisegélyben részesíthető, mint amilyen összegű hadisegélyben előbbi lakóhelyén részesült. Ha tehát a hadisegélyes család városból községbe, vagy községből városba, illetőleg az egyik városból a másikba költözik, az átköltözés előtt az előbbi lakhelyén megállapított hadisegély havi összege változatlanul megmarad. A hadisegélyre és a lakbérsegélyre való igényt, valamint a hadisegélynek és lakbérsegély­nek az összegét az egyes családok részére Budapesten a kerületi elüljárók állapítják meg. A hadbavonultaknak mindazon hozzátartozói, akik eddig nem kaptak hadisegélyt, de a lentiek értelmében hadisegélyre igényük van és arra reá szorulnak, hadisegélyre való igényüket a lakó­helyük szerint illetékes kerületi elüljáróságnál a hivatalos órák alatt jelentsék he. Akik már eddig is részesültek hadisegélyben, azokat az elüljáróság hivatalból fogja összeírni, azoknak csak külön meghívásra kell majd jelentkezniük. Ha a kerületi elüljáró hadisegélyt egyáltalában nem állapít meg, vagy ha a megállapított hadisegélynek vagy lakbérsegélynek összegét a hadbavonult hozzátartozója nem tartja megfelelőnek, ez ellen az értesítés, illetve a fizetési ív kézhezvételétől számított 15 napon belül a kerületi elüljá­róságnál írásban benyújtandó vagy élőszóval előterjesztendő felebbezéssel élhet. A főváros bármely nagykorú lakosának joga van abban az esetben, ha valamely családnak hadisegélyben való részesítését indokolatlannak, vagy a család részére megállapított hadisegélyt, vagy lakbérsegélyt túlmagasnak véli, e megállapítás ellen a kerületi elüljáróságnál írásban benyúj­tandó felszólamlással élni. A felebbezéseket és a felszólamlásokat a székesfőváros egyes közigazgatási kerületeiben külön-külön alakított hadisegély-felszólamlási bizottságok bírálják felül és döntenek végérvényesen. A hadisegély ügyekben felmerülő felebbezések, felszólamlások és panaszok elbírálására kizárólag a hadisegély felszólamlási bizottságok vannak hivatva, kérvényeknek és panaszoknak más hatóságnál való benyújtása tehát céltalan és eredményre nem vezet. Olyan rendkívüli esetekben, amikor a hadbavonult hadisegélyben részesülő családjának különös támogatásra van szüksége, a család rendkívüli segélyben részesíthető. Ilyen rendkívüli esetek: ha a hadbavonult felesége várandós állapotban van, ha gyermeke születik, ha gyermekét szoptatja, ha a család valamely tagja költséges gyógykezelést igényiő beteg, ha valamely csáládfagot súlyos baleset ér, ha a család elemi csapás (tűzvész, árvíz stb.) folytán ínséges helyzetbe jut, ha a családnak valamely tagja meghal, eltemettetése tetemes költségbe kerül és a családnak kell azokat kifizetnie, stb. A rendkívüli segély iránt való kérelmet a kerületi elüljáróságnál kell szóval vagy írásban előterjeszteni. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — íoia. — A hadisegélyek 1918. január 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom