A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1917
1917-06-20 / 19085
1917. június 20. 57.292 1917—Vili. tan. szám. RIZS árusítása jegyek elenében. A Tanács a község-i rizs újabb forgalomba hozatala tárgyában az 1915. évi november 23-án 4207. M. E. szám alatt kelt kormányrendelet alapján a következő rendelkezéseket lépteti életbe: A községi rizst fővárosi rizsjegyek ellenében kell árusítani és vásárolni. Rizsjegyet csakis állandó budapesti lakos kaphat, aki eziránt az élelmiszer-igazolványával a lakása szerint illetékes lisztbizottságnál jelentkezik. Egy személy részére, illetve egy élelmiszer-igazolvány ellenében csak egy rizsjegy jár. A rizsjegy június, július és augusztus hónapokra szóló szelvényekkel van ellátva. Minden havi szelvény 20 deka TÍZS vásárlására jogosít. Ennél sem többet, sem kevesebbet nem szabad egy jegyszelvény ellenében eladni, vagy vásárolni. A szelvény csak az illető hónapban érvényes, azonban a hónap bármely napján lehet azt beváltani. A júniusi szelvény kivételesen július 14-ig váltható be. A szelvényt a jegyről előre levágni nem szabad, mert az magában nem érvényes. A szelvényt a vásárlás alkalmával az elárusító vágja le. A rizst a községi elárusító helyeken, továbbá a Budapesti központi tejcsarnok és a Budapesti általános tejcsarnok fióküzleteiben lehet vásárolni. Minden elárusító üzletek kirakatában vagy az üzleti bejárat előtt feltűnő helyen hatósági táblát kell állandóan kifüggesztve tartani, amely a rizsárusítást és az eladási árakat hirdeti. Az elárusító a rizsjegy szelvényekkel a Központi Liszthivatalnak (IV., Szervita-tér 8.) minden 100 kg. rizsre nézve külön elszámolni tartozik. A községi rizs eladási árai a következők: 20 deka egészszemű rizs .... 80 fillér 20 deka félszemü rizs ..................64 fillér 2 0 deka törmelék rizs.................. 56 fillér A csomagolásért külön díjat felszámítani tilos. Úgyszintén tilos a rizs eladását bárki részére megtagadni, vagy azt más cikk vásárlásának feltételéhez avagy egyéb kikötéshez kötni. A rizsjegyet akár pénzért, akár más ellenszolgáltatásért vagy anélkül másnak átengedni, vagy pedig azzal bármi más módon visszaélni tilos. Aki a fenti rendelkezések ellen vét, vagy azokat kijátssza, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntetés alá nem esik — kihágást követ el s az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. E kihágások elbírálására az államrendőrség illetékes. A fenti rendelkezések a kihirdetés napján lépnek életbe. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest SzékesfövAros HÁZINYOMDÁJA — 1917. -
