A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1916
1916-03-16 / 6832
1916. március 16. A PÁSZKA FORGALOMBA HOZATALA. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1915. évi december hó 27-én 4586. M. E. szám alatt kelt rendelete alapján az ez évi izraelita húsvéti ünnepek alkalmából engedélyezett pászkának a fővárosban való forgalomba hozatalát a következőképen szabályozza. 1. Pászkát kizárólag csakis a főváros által kiadott liszt- és kenyérjegyek szelvényei ellenében és a budapesti izraelita hitközségek igazolványainak felmutatása mellett szabad árusítani és vásárolni. A hitközségi igazolványon fel kell tüntetve lenni a pászka vásárlására jogosított fél nevének, lakásának és az engedélyezett pászkamennyiségnek. Ha a vásárló fél az engedélyezett egész pászkamennyiséget egyszerre veszi meg, az árusító a jegyszelvényekkel együtt az igazolványt is bevonni tartozik. Ha a fél az engedélyezett pászkamennyiségnek csak egy részét veszi meg, az árusító az eladott mennyiséget az igazolványra feljegyezni tartozik, az igazolványt pedig csak akkor vonja be, ha a fél a hátralévő mennyiséget is megvásárolta. 2. Pászkát március 20-tól (hétfőtől) kezdve szabad árusitani vagy vásárolni; hogy emellett a pászkát vásárló közönség kenyérhez és liszthez is juthasson, a tanács kivételesen megengedi, hogy a pászka vásárlása alkalmával az e célra szükséges szelvények a liszt- és kenyérjegyekról az előirt eljárástól eltéróen necsak széltében, hanem hosszában is levágassanak, olyanformán, hogy a pászka vásárlására szolgáló szelvények több hét szelvénycsoportjából egyszerre vágassanak le. 3. A pászka 2 kg. sulyü csomagokban kerül forgalomba. Ez a pászkamennyiség a liszt- és kenyérjegyek 36 darab olyan szelvényének felel meg, amelynek mindegyike 6 deka lisztről vagy 8 deka kenyérről szól. 4. A pászka árusításával megbízottak, és pedig akár a hitközségeknek saját közegei, akár a hitközségek által megbízott más árusítók, a beszedendő jegyszelvényeket és igazolványokat gondosan gyűjteni és naponta a központi liszthivatalhoz (IV., Szervita-tér 8. sz.) beszolgáltatni tartoznak; kötelesek továbbá a liszt- és kenyérjegyekre vonatkozólag fennálló egyéb hatósági rendelkezéseket is pontosan betartani. 5. A hitközségek a központi liszthivatalnak bejelenteni tartoznak, hogy az általuk megbízott pászka- árusitóknak mennyi pászkát, illetve lisztet adtak át; tartoznak továbbá az árusítóikat a pászka árusításra vonatkozó hatósági rendelkezésekre nézve kioktatni. Amennyiben pedig valamelyik pászka-árusitó szabályellenesen jár el, vagy bármilyen visszaélést követ el, úgy — a büntető rendelkezések következményein kivül, — attól a pászkasütési és árusítási engedélyt azonnal megvonni kötelesek. 6. Rituális vendéglók és kávémérések részére az illetékes hitközségek a megállapított forgalmuknak megfelelő pászkamennyiségre nézve igazolványt állítanak ki és az illető vendéglősök vagy kávémérók ennek ellenében szerzik be a pászkát. A pászkaárusitók ezen igazolványokat a lisztjegy szelvényekkel együtt a Központi liszthivatalhoz tartoznak beküldeni. A rituális vendéglók és kávémérések pászkát csakis liszt- és kenyérjegy-szel- vények ellenében szolgáltathatnak ki s a beszedett jegyszelvényeket az illetékes hitközségekhez tartoznak beszolgáltatni, amelyek viszont a jegyszelvényekkel a központi liszthivatalnak kötelesek elszámolni. 7. Katonai kórházakban ápolt izraelita vallású egyének pászkaszükségletét az illetékes hitközségek látják el és az ekként jegy nélkül kiadott pászkamennyiségröl a központi liszthivatalnak elszámolni tartoznak. 8. Az intézeti háztartások (árvaházak, stb.) is csak kenyérjegyeik és az illetékes hitközségek igazolványai alapján szerezhetik be pászkaszükségletüket. 9. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és az 1914-ik évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel büntettetik. __ A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. —
