A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1916
1916-01-28 / 7616
Hirdetmény. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1916. évi január 26-én 370/916. M. E. szám alatt, a be nem jelentett, elrejtett vagy eltitkolt gabona, tengeri és lisztkészletek, repcemag, lenmag és kendermagkészletek utólagos bejelentése és közszükségleti célokra való beszolgáltatása tárgyában kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: I A 3925/1915. M. E. számú rendelet értelmében (1. a Budapesti Közlöny 1915. évi október 30. napján megjelent 252. számában) mindenki, és pedig nemcsak-minden magán egyén, hanem minden jogi személy, ipari és kereskedelmi vállalat, köztestület, közhatóság és intézet is büntetés és elkobzás terhe alatt köteles volt búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és lisztkészletét, illetőleg készletének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó fölöslegét a község elöljáróságánál (város polgármesterénél) bejelenteni. Hasonlóképen be kellett jelenteni a 89.900/1915. ein. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében (lásd a Budapesti Közlöny 1915. évi december 11. napján megjelent 286. számában) a tengeri készleteket. A bejelentett mennyiségekből megállapíthatónak látszik, hogy a bejelentést sokan elmulasztották, vagy nem a valóságnak megfelelően tették meg. Épen ezért szükségesnek mutatkozik, hogy a meglevő készletek mennyisége a 4397/1915. M. E. számú rendelet értelmében a pénzügyőrség közegei útján hivatalosan kinyomoztassék és megállapittassék. Az 1109/1916. számú pénzügyministeri körrendelet intézkedik az iránt, hogy ez a nyomozás kezdetét vegye. Nehogy a nyomozás eredményéhez képest mulasztásuk folytán olyanok is büntető eljárás alá kerüljenek és készletük elkobzásával Bújtassanak, akik a bejelentést tájékozatlanságból, vagy más ily menthető okból elmulasztották, a minisztérium megengedi, hogy mindazok, akik a bejelentést az említett rendeletek ellenére a megszabott határidő alatt egyáltalán nem, vagy nem az említett, rendeleteknek megfelelően tették meg, mulasztásukat mindaddig, amíg be nem jelentett készleteiket a pénzügyőrség ki nem nyomozta, vagy ezeket a készleteket más még föl nem jelentette, utólag oly módon pótolhassák, hogy a be nem jelentett búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot és lisztet a helyi hatóság által megjelölt raktárakba, vagy a Hadi-Termény Részvény- társaság által kijelölt bizományosoknak beszolgáltatják, a be nem jelentett tengerit pedig a községi jegyző (körjegyző, városokban a polgármester) útján a Hadi-Termény Részvénytársaságnak bejelentik. Amennyiben a készletek elháríthatatlan akadály, különösen az utak járhatatlansága, vagy az igaerő teljes hiánya miatt a fentemlített határnapig beszállíthatok nem lennének, úgy ezt a fél a községi elülj áróságnál (város polgármesterénél) igazolni tartozik. A községi elöljáróság ilyen esetben a készlet beszállítására legfeljebb 14 napig terjedő halasztást engedhet, köteles azonban erről az átvételre hivatott raktárt értesíteni. A községi elülj áróság, ha ezt szükségesnek láija, az így bejelentett készlet őrizetbe vétele iránt intézkedhetik. Mindazok, akik mulasztásukat a fentebbi rendelkezések szerint utólag pótolják, ezzel az előzőleg elkövetett kihágás büntetőjogi és vagyonjogi következményei alól, amennyiben a kihágás miatt még jogerősen elitélve nem lettek, mentesülnek. A Hadi-Termény Részvénytársaság a megjelölt raktárakba beszállított készletekért a 3511/1915. M. E., a 3925/1915. M. E. és a 4374/1915. M. E. számú rendeletekben a rekvizició esetére megállapított átvételi árakat fogja fizetni. II. Aki a fennálló rendeletek értelmében közszükségleti célokra igénybevett (rekvirált) búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri, liszt vagy darakészletét, továbbá repcemag, lenmag és kendermag készletét akár egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti, vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon jogellenesen elvonja, arra a törvényhatóság első tisztviselője a fél meghallgatása után az 1916: IV. törvénycikk 2. S-a értelmében a közszükséglet kielégítése elől elvont készlet értékének kétszereséig terjedhető kártérítő összeget szabhat ki, amelyet a felmerült eljárási költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen közlésétől 15 nap alatt felebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. A kártérítő összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. III. Ezt a rendeletet minden községben (városban) a helyben szokásos módon haladéktalanul közhírré kell tenni. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavon országokra nem terjed ki. Budapest, 1916. évi január hó 25-én. 1916—VIII. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A tanács a gabona- és lisztkészletek beszólgáItatási helyéül a Fővárosi Közraktárakat (IX. kér. Fővám-tér 14—15. szám) jelöli ki. Budapest, 1916. évi január hó 28-án. A Székesfőváros Tanácsa. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA - 1916. —
