A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1916
1916-09-10 / 6869
1916. szeptember 10. A termelők búza-, rozs- és kétszeres-feleslegének közszükségleti célokra valé igénybevétele. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1916. évi augusztus hó 24-én 2.836/1916. M. E. szám alatt kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. Az a termelő, akinek a község (város) területén 400 kataszteri holdnál kevesebb szántóföldje van, köteles a jelen rendelet életbelépte, illetőleg a cséplés befejezése után vagy annak netaláni félbeszakításakor búza-, rozs- és kétszereskészletének a házi és gazdasági szükséglet számításba vétele után maradó feleslegét a községi elülj áróságnál (polgármesternél) ezen rendelet erejénél fogva bejelenteni és azt e hatóság felhívására közszükségleti célokra átadni. A felesleg mennyiségét vita esetében a községi elülj áróság (polgár- mester) az érvényben levő rendeletek értelmében állapítja meg. Ebben a kérdésben — a határozat közlésétől számított három nap alatt — a vitás mennyiség átengedésére halasztó hatályú fokozatos felebbvitelnek van helye; végső fokon a belügyminiszter határoz. 2. 8. Az 1. 8-ban megszabott átadás kötelezettsége nem akadályozza a termelőt abban, hogy búza-, rozs- és kétszereskészletéből mindaddig, amíg annak feleslege a jelen rendelet értelmében tőle át nem vétetett, az érvényben álló rendelkezések értelmében vásárlásra jogosultaknak eladhasson; köteles azonban ezeket az eladásokat a községi elülj áróságnak (polgármesternek) a vásárlási igazolvány bemutatása mellett bejelenteni. 3. 8A községi elülj áróság (polgármester) köteles az 1. 8- értelmében a termelő által átadandó búza-, rozs- és kétszeresmennyiségek átvételére a Hadi Termény-részvénytársaságot, illetőleg a társaságnak a község (város) területére megjelölt bizományosát felszólítani és a Hadi Termény-részvénytársaság, illetőleg a bizományos — az utóbbi a Hadi Termény-részvénytársaság által megállapítandó bírság terhe alatt — köteles a szóban forgó terménymennyi- séget a termelőtől átvenni. 4. 8. A 3. 8. alapján átvett és a Hadi Termény-részvénytársaság bizományosának raktárába szállított, avagy a Hadi Termény-részvénytársaság címére vagy utasítása szerint vasúti vagy hajóállomásra egyébként feladott búza-, rozs- és kétszeresmennyiségek után a Hadi Termény-részvénytársaság a községnek (városnak) métermázsánkint 20 fillér jutalékot fizet. A község (város) az e címen befolyó összegeket a munkálatokat teljesítő közegek díjazására fordíthatja. 5. I Az a termelő, akinek a község területén 400 kataszteri hold vagy ennél több szántóföldje van, köteles minden hónap második és utolsó vasárnapján az addig kicsépelt búzának, rozsnak és kétszeresnek feleslegét és pedig a megelőző szombati napon volt állapot szerint a Hadi Terményrészvénytársaságnak (Budapest, V., Nádor-utca 9.) megvételre írásban felajánlani. A termelő köteles ajánlatában megjelölni az addig kicsépelt készlet egész mennyiségét, valamint azt, hogy abból saját házi és gazdasági szükséglete címén mennyit tartott vissza és a vevőknek, valamint az eladott mennyiségeknek feltüntetésével azt, hogy mily mennyiséget adott el készletéből a fennálló rendelkezések értelmében vásárlásra jogosultaknak. 6. 8. A Hadi Termény-részvénytársaság köteles az 5. §. alapján megvételre felajánlott terményeket átvenni, illetőleg az átvételre bizományosát a 3. 8-ban említett bírság terhe alatt kötelezni. 7. 8. Ha az 1. 8. alá eső termelő búza-, rozs- és kétszeres-készletének feleslegét az ott említett felhívástól, az 5. §. alá eső termelő pedig az utóbbi 8. alapján a Hadi Termény-részvénytársaságnak felajánlott terménymennyisé- geket a felajánlástól számított három héten belül nem szállítja, az elszállításról a termelő költségén a törvényhatóság első tisztviselője gondoskodhatik és pedig a szükséghez képest a közerő igénybe vételével. 8. 8Az a termelő, aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy megszegésénél bármely módon közreműködik, kihágást követ el és hat hónapig teijedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a birtokost a fennálló rendeletek értelmében saját házi és gazdasági szükséglete címén megilleti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető biróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágások miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 9. 8. Ez a rendelet 1916. évi augusztus hó 26. napján lép életbe. Területi hatályára és végrehajtására nézve az 1750/1916. M. E. számú rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1916. évi május hó 31. napján megjelent 125. számában) 22. §-a irányadó. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. —
