A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1916
1916-06-12 / 57674
1916. június 12. Szalonnának, zsírnak & olajoknak technikai célokra való fölhasználása. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1916. évi június hó 7-én 1.853/1916. M. E. szám alatt kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. t. §• Emberi táplálékul alkalmas szalonnát, zsírt, természetes — akár friss, akár olvasztott — vajat, mesterséges vajat vagy margarint, más célra, mint emberi táplálkozás céljára felhasználni, feldolgozni, idegen anyaggal keverni vagy egyébként átváltoztatni tilos. A kereskedelemügyi miniszter a földmívelésügyi és a belügyminiszterrel, Horvát-Szlavonországokra nézve a bánnal egyetértőleg az előbbi bekezdés rendelkezései alól indokolt esetben kivételeket tehet. 2- Г‘ Ha a szalonna, zsír, természetes — akár friss, akár olvasztott — vaj, mesterséges vaj vagy margarin bármely okból emberi táplálkozásra alkalmatlanná vált, az, akinek az ily készlet birtokában vagy őrizetében van, köteles azt a készlet nemének, mennyiségének, a raktározás (őrizés) helyének és a készlet tulajdonosának megjelölésével a Magyar olaj- és zsiripari központ részvénytársaságnak (Budapest, V., Dorottya-utca I. szám) haladéktalanul megvételre bejelenteni. A Magyar olaj- és zsíripari központ részvénytársaság a megvételre bejelentett árút a bejelentés megtörténtétől számított 14 napon belül készpénzfizetés mellett átvenni köteles. A készlet birtokosa az árút az átvétel megtörténtéig kellő gondossággal megőrizni tartozik. A bejelentés kötelezettsége nem vonatkozik azokra a készletekre, amelyek a magánháztartásban váltak emberi táplálkozásra alkalmatlanokká. Ha azonban az ily megromlott készletet birtokosa elidegeníteni kívánja, köteles azt a Magyar olaj- és zsiripari központ részvénytársaságnak a jelen §-nak megfelelően megvételre bejelenteni. 3. §• A Magyar olaj- és zsíripari központ részvénytársaság a 2. §. alapján átvett árúért a rendelkezésre jogosultnak egyezségileg megállapítandó árt fizet. Ez az ár oly cikkeknél, amelyekre nézve emberi táplálkozásra alkalmas állapotuk tekintetében hatóságilag megállapított legmagasabb ár van érvényben, ennek az árnak 80°/o-át, egyéb cikkeknél pedig az értük emberi táplálkozásra alkalmas állapotukban fizetett helyi forgalmi árnak 80%-át meg nem haladhatja. 4- §• Ha az ár tekintetében a felek meg nem egyeznek, az árú vételárát az előbbi §. korlátái között a felek bármelyikének kérelmére egy vagy több szakértő meghallgatásával az árú fekvésének helye szerint illetékes kir. járásbíróság végzéssel állapítja meg. Ilyen esetben a vételár jogerős megállapításáig a Magyar olaj- és zsíripari központ részvénytársaság az árú átvételekor egyelőre az általa ajánlott vételárat köteles a rendelkezésre jogosultnak készpénzben kifizetni. Az ármegállapítás tárgyában hozott végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye a kir. törvényszékhez. További felfolyamodásnak nincs helye. Az ebben az eljárásban hozott határozat mindkét félre kötelező és az eldöntött kérdés perben nem lehet vita tárgya. Az eljárás költségeinek viselése felől a bíróság a körülmények figyelembe vételével belátása szerint határoz. Egyebekben az eljárásra az 1911 : I. t.-c. 382—385. §-ai megfelelően alkalmazandók. A bírói eljárás az árú átengedésének kötelezettségét nem függeszti fel. »§•' A jelen rendelet életbelépése után bármiféle állati és növényi zsírt, zsiradékot és olajat más célra mint emberi táplálkozás céljára a glycerín előzetes kivonása nélkül csakis a kereskedelemügyi miniszter engedélyével szabad felhasználni, feldolgozni, idegen anyaggal keverni vagy egyébként átváltoztatni. Nem esik az előbbi bekezdés rendelkezése alá a szappankészítés, ha azzal egyidejűleg az illető anyagból a glycerint kivonják, vagy ha a szappant a 2. §. 2. bekezdésében említett megromlott anyagból, vagy a jelen §. I. bekezdése alá eső egyéb anyagból magánháztartásban kizárólag — fél évnél nem hosszabb időre terjedő — saját házi szükségletre készítik. 6. §. Aki a jelen rendelet valamelyik tilalmát vagy az emberi táplálkozásra alkalmatlanná vált készlet bejelentésére nézve megállapított kötelezettségét megszegi vagy kijátsza vagy abban közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendörség működési területén pedig a m. kir. államrendörség hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 7. §• Ez a rendelet 1916. évi június hó 10. napján lép életbe, hatálya — a 4. §-ban foglalt rendelkezések kivételével — a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Horvát-Szlavonországokra nézve a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelő szabályok megállapítása iránt a bán intézkedik. Horvát-Szlavonországokban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. —
