A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1914
1914-08-11 / 3399
A magyar állam segélyezi a hadiállapot folytán bevonultak családjait! HIRDETÉS. A magyar királyi belügyminiszter úľ' az 1882. évi XI. törvénycikk 9. §-a alapján elrendelte, hogy a mozgósítás folytán bevonuItaknak gyámol nélkül maradt családjai a segélyezés végett összeírásának Nyugtassa meg tehát most már e nehéz időkben a bevonultak családjait az a tudat, hogy a magyar állam megtesz minden tőle telhetőt, hogy a családfő távolléte idején létfenntartásukat biztosítsa. A segélyre jogosultak. Segélyre igénnyel bír minden, a magyar szent korona országainak területén tartózkodási hellyel bíró tényleges katonai szolgálatra bevonult s a legénység nem tényleges állományába tartozó, tartósan szabadságodnak, tartalékosnak, póttartalékosnak, tengervédnek és népfölkelönek, valamint az 1912. évi LXVIII, t.-cikk alapján személyes szolgálatra bevont egyénnek: a) neje, b) gyermeke, akkor is, ha házasságon kívül született, c) mostohagyermeke, d) unokája, e) apja, anyja, mostohaapja, mostohaanyja, /) nagyapja, nagyanyja, g) nejének édesapja, nejének édesanyja, h) édes- vagy mostohatestvére, de valamennyi csak akkor, ha semmiféle állandó ellátásban nem részesül, ha magát vagyonának jövedelméből vagy önálló más keresetéből fenntartani nem képes és ha őt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből. A segélyre való igény szempontjából a bevonultnak gyermekével egy tekintet alá esik az a gyermek is, akit az állami gyermekvédelem helyezett el a bevonultnak családjában. A segélyre jogosultak összeírása. A segélyre igényt tartók e jogosultságukat összeíró lapokon jelentik be. Az igényjogosultak részére a kerületi elüljáróságok minden egyes házba a házfelügyelő kezéhez kellő mennyiségű összeíró lapot küldenek. Minden egyes igényjogosult család köteles egy összeíró lapot tintával olvashatóan kitölteni s azt 24 órán belül a házfelügyelőnek visszaadni. A házfelügyelő köteles a kitöltött összeíró lapokat a kézbesítés után 24 órán belül összeszedni. Az összeíró lapokat a kerületi elöljáróság kiküldöttje a helyszínén a házfelügyelőtől átveszi és fölülvizsgálja. A fölülvizsgálathoz szükséges, hogy a segélyre igényjogosultak a saját személyükre és hozzátartozóikra vonatkozó okmányokat (házasságlevél, születési anyakönyvi kivonat, munkakönyv stb.), amennyiben azok kezeik közt vannak, a hatóság kiküldöttjének fölmutassák. A házfelügyelő köteles a hatóság kiküldöttjének mindenben rendelkezésére állani és annak igazolásául, hogy a család eltartója bevonult s hogy azok, akik a segélyre bejelentettek tényleg a családhoz tartoznak, az összeíró lapot a hatóság kiküldöttje előtt aláírni. Az állami (államvasúti) alkalmazottaknak igényjogosult családtagjaira nézve összeíró lapot nem kell kitölteni, mert azok hivatalból íratnak össze. A segély összege. A segély napi összege fejenként (családtagonként) annak a katonai átvonulási élelmezési illetéknek napi összegével számíttatik, amely a bevonultnak állandó lakhelyére nézve meg van állapítva. Ez a segély Budapesfen napi 78 fillér. A nyolc évesnél fiatalabb családtagoknak, valamint az olyan családtagoknak, akiket a bevonult csak részben tartott el saját keresetéből, az egy családtagra nézve megállapított napi segély összegének fele jár. Amennyiben a segélyezett családnak saját lakóháza vagy egyébként ingyen lakása nincs, napi lakásilletéket is kap, amely lakásilleték rendszerint a napi segélyösszeg fele; azonban egy évre számítva, nem lehet nagyobb a segélyezett család által fizetett évi lakbérösszegénél. A család részére megállapított rendes napi segélynek és a napi lakásilletéknek összege együttvéve nem haladhatja meg a bevonult átlagos napi keresetének összegét. A segély megállapítása. A segélyre való igényt ^véglegesen a kerületi elüljáró állapítja meg. A segélyre való igénynek, valamint a segély összegének ^egállapítása ellen jogorvoslatnak helye nincsen. A segély kifizetése. A segélyeket a lakás szerint illetékes kerületi elüljáróság pénztára fizeti ki. Minden segélyre jogosult fizetési könyvecskét kap, amelynek Oktatás című részében vannak az összes szükséges tudnivalók. A segélyt első ízben egy összegben augusztus hó folyamán, azontúl minden hó 8-én és 16-án előre fizetik. Utólagos jelentkezés. Olyan családnak, amely a bevonultnak a községben való visszaérkezése napjától számított két hó, vagy a bevonult elhalálozásának vagy eltűnésének napjától számított hat hó eltelte után jelentkezik, segélyre egyáltalán nincs igénye. Egyéb tudnivalók. Aki a segély összegére befolyással bíró körülményekre nézve tudva valótlan adatokat mond be vagy adatokat elhallgat, úgyszintén, aki a megállapított segély összegének leszállítását vagy a segélynek beszüntetését maga után vonó körülményeket a hatóságnak haladéktalanul be nem jelent, kihágást követ el és 15. napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A segélyezés körül mindennemű eljárás ingyenes. Különös intézkedések. A bevonultnak a magyar szent korona országai területén tartózkodási hellyel bíró családtagjai segélyre akkor is igénnyel bírnak, ha a bevonult osztrák állampolgár vagy bosznia-hercegovinai tartományi illetőségű. Figyelmezteti a tanács a segélyt igénylőket, hogy az összeíró lapokat saját érdekükben a valóságnak megfelelő adatokkal pontosan és helyesen töltsék ki, hogy így az igényjogosultság megállapítása és ennek alapján a segély folyósítása mielőbb megtörténhessék. Egyúttal a nemes cél érdekében kéri a tanács az egész közönséget, hogy az írni nem tudó vagy a lapok kitöltésénél járatlan szomszédaiknak segítségére legyenek és helyettük a lapokat töltsék ki. Budapest, 1914. augusztus II. polgármester. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1914. —
