A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1914
1914-08-08 / 44556
A magyar állam segélyezi a hadi állapot folytán bevonultak családjait! Az igényjogosultak azonnal jelentkezzenek! HIRDETMÉNY. Az 1882-ik évi Xl-ik törvénycikk 9-ik §-a alapján elrendeltem, hogy a mozgósítás folytán bevonultaknak gyámol nélkül maradt családjai a segélyezés végett összeirassanak. Amikor ezt közhírré teszem nyugtassa meg e nehéz időkben a bevonultak családjait az a tudat, hogy a magyar állam megtesz minden tőle telhetőt, hogy a családfő távolléte idején létfenntartásukat biztositsa. A segélyre jogosultak. Segélyre igénnyel bir minden, a magyar szent korona országainak területén tartózkodási hellyel biró, tényleges katonai szolgálatra bevonult s a legénység nem tényleges állományába tartozó, tartósan szabadságoltalak, tartalékosnak, póttartalékosnak, tengervédnek és népfölkelőnek, valamint az 1912. évi LXVIII. t.-cikk alapján személyes szolgálatra bevont egyénnek: a) neje, b) gyermeke, akkor is, ha házasságon kívül született, c) mostoha gyermeke, d) unokája, e) apja, anyja, mostoha apja, mostoha anyja, f) nagyapja, nagyanyja, g) nejének édes apja, nejének édes anyja, h) édes vagy mostoha testvére, de valamennyi csak akkor, ha semmiféle állandó ellátásban nem részesül, ha magát vagyonának jövedelméből vagy önálló más keresetéből fenntartani nem képes és ha öt addig egészben vagy részben a bevonult tartotta el saját keresetéből. A segélyre való igény szempontjából a bevonultnak gyermekével egy tekintet alá esik az a gyermek is, akit az állami gyermekvédelem helyezett el a bevonultnak családjában. A segélyért jelentkezés. Az összeírás jelentkezés alapján történik. A segélyre igényt tartók azonnal jelentkezzenek: községekben a községi elöljáróságnál, városokban a polgármester által megbízott tisztviselőnél, Fiúméban a városi tanács által megbízott tisztviselőnél. Segélyért mindenki ott jelentkezik (abban a községben, városban) ahol tartózkodik. Állami (államvasuti) alkalmazottaknak igényjogosult családtagjai ne jelentkezzenek, mert azok hivatalból iratnak össze. A segély összege. A segély napi összege fejenként (családtagonként) annak a katonai átvonulási élelmezési illetéknek napi összegével számittatik, amely a bevonultnak állandó lakhelyére nézve meg van állapítva. A segély napi összege törvényhatóságonként külömbözö; a segély legkisebb összege naponként s fejenként 57 fillér, a legnagyobb 70 fillér, azonban Kassán 80 fillér, Fiúméban 81 fillér, Pozsonyban 88 füléi'. A nyolcz évesnél fiatalabb családtagoknak, valamint az olyan családtagoknak, akiket a bevonult csak részben tartott el saját keresetéből, az egy családtagra nézve megállapított napi segély összegének fele jár. Amennyiben a segélyezett családnak saját lakóháza, vagy egyébként ingyen lakása nincs, napi lakásilletéket is kap, amely lakásilleték rendszerint a napi segélyösszeg fele; azonban egy évre számítva, nem lehet nagyobb a segélyezett család által fizetett évi lakbér összegénél. A család részére megállapított rendes napi segélynek és a napi lakásilletéknek összege együttvéve nem haladhatja meg a bevonult átlagos napi keresetének összegét. A segély megállapítása. A segélyre való igényt véglegesen megállapítja: községekben a járási főszolgabíró, városokban a polgármester, Fiúméban a városi tanács. A segélyre való igénynek, valamint a segély összegének megállapítása ellen jogorvoslatnak helye nincsen. A segély kifizetése. A segélyeket községekben az elöljáró, városokban a városi pénztár fizeti ki. Műiden segélyre jogosult fizetési könyvecskét kap, amelynek Oktatásá-ban vannak az összes szükséges tudnivalók. A segélyt első Ízben egy összegben augusztus hó folyamán, azontúl minden hó 1-én és 16-án előre fizetik. Utólagos jelentkezés. Olyan családnak, amely a bevonultnak a községbe való visszaérkezése napjától számított két hó, vagy a bevonult elhalálozásának vagy eltűnésének napjától számított hat hó eltelte után jelentkezik, segélyre egyáltalán nincs igénye. Egyéb tudnivalók. Aki a segély összegére befolyással biró körülményekre nézve tudva valótlan adatokat mond be, vagy adatokat elhallgat, úgyszintén aki a megállapított segély összegének leszállítását vagy a segélynek beszüntetését maga után vonó körülményeket a hatóságnak haladéktalanul be nem jelent, kihágást követ el, és 15 napig terjedhető elzárással ős 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A segélyezés körül mindennemű eljárás ingyeues. Különös intézkedések. A bevonultnak а n)agyar szent korona országai területén tartózkodási hellyel biró családtagjai segélyre akkor is igénnyel bírnak, ha a bevonult osztrák állampolgár vagy bosznia- herccgoviuai tartományi illetőségű. Sándor János s. k. m. kir. belügyminister. Budapest, 1914. évi augusztus hó 8-án. í ldr. állami nyomda. Budapest, 1914. — 3036. '
