A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár első világháborús plakátgyűjteménye - 1914
1914-11-00 / 2590
B. 130.076/914—XV. A házbérek fizetéséről és a felmondásról. A kormány 7205/1914. számú rendelete s az ezt kiegészítő 7968/1914. számú kormányrendelet alapján a bérleti viszonyokban a rendelet tartama alatt beállt változások tekintetében tájékozásul közli a tanács: 1. Az esedékes bérösszeget — az alábbi 2. pontban foglalt kivétellel — minden bérlő, albérlő teljes összegében megfizetni tartozik és pedig — ellenkező megállapodás hiányában — heti bérletnél a bérleti hét, havi bérletnél a bérleti hónap, negyedéves vagy hosszabb idejű bérleteknél a bérévnegyed első köznapján délután 6 óráig. Az a bérlő, aki az esedékes bérösszeget a most jelzett határidőig meg nem fizeti, késedelembe esik s a bérbeadó ellene bírói úton az egész bérösszeget s annak késedelmi kamatait érvényesítheti. Minthogy a közös háztartásban élő házastársak a közös lakásra nézve egyetemleges bérlőtársak: a közös háztartásban élő férjet, illetve feleséget is terheli a bérfizetési kötelezettség a közös lakás után akkor is, ha nem is ö a bérlő. 2. Ha a bérfizetésre kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik, úgy az ilyen bérlő csak akkor nem tartozik az esedékes bérösszeget megfizetni, ha nem részesül szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban vagy legalább lakáspénzben vagy lakásbér céljára nyújtott közsegélyben. Ha azonban a katonai szolgálatot teljesítő vagy azzal egy tekintet alá eső bérlő továbbra is részesül szolgálati vagy alkalmazási viszonyból folyó rendes járandóságaiban: úgy ő, vagy hozzátartozója vagy megbízottja az egész bérösszeget megfizetni tartozik. Ha pedig az ilyen bérlő legalább lakáspénzt kap, úgy tartozik a tényleg kapott lakáspénzt az esedékes bérösszeg erejéig a bértartozásra fordítani. Ha a katonai szolgálatot teljesítő vagy azzal egy tekintet alá eső bérlő, hozzátartozója kezéhez, lakásbér céljára nyújtott közsegélyben — úgynevezett napi lakásilletékben — részesül, amit a kerületi elöljáróságok fizetnek ki: úgy az ilyen bérlő hozzátartozója a közsegélynek azt a részét, amit napi lakásilleték fejében kap s aminek egy napra eső összege a „Fizetési könyvecske“ címlapjára vörös tintával van ráírva, a bérbeadónak megfizetni tartozik. Külön is figyelmezteti a tanács azokat, akik ilyen közsegélyben részesülnek, hogy a kerületi elüljáróságtól kapott lakásilletéket saját érdekükben haladéktalanul fordítsák az esedékes bértartozás kiegyenlítésére vagy törlesztésére. A bérösszegnek az a része, amely a tényleg élvezett lakáspénz vagy lakásilleték megfizetése után is mint hátralék fennmarad, mint tartozás fennáll s bár a bérbeadó azt a moratórium tartama alatt nem követelheti, a bérlő ezt a hátralékot a moratórium megszűnte után, a kormány által annak idején kibocsátandó rendeletben megállapítandó határidő alatt, megfizetni köteles lesz. 3. A fővárosi lakásbérleti szabályrendelet szerint, ellenkező szerződéses megállapodás hiányában, a bérbeadó abban az esetben, ha a bérlő az esedékes bérösszeget nem fizeti meg az I. pontban említett esedékesség napján, a bérletet rendkívüli felmondással felmondhatja és pedig: havi bérleteknél bármikor három napra, heti bérleteknél bármikor egy napra, éves bérösszegü bérleteknél pedig — még ha féléves is a rendes felmondási idő - - a bérévnegyed első két hónapjában ugyanazon bérévnegyed végére, amély esetben a felmondás az első bérévnegyed végére és a februári bérévnegyedre is szólhat. Ezen rendkívüli felmondási jog a kiadott kormányrendelet fennállásának ideje alatt akként módosul, hogy havi és heti bérleteknél ezzel a rendkívüli felmondási joggal élni nem lehet; csakis a rendes felmondás joga illeti meg a bérbeadót. Eszerint hónapos bérletnél bezárólag a hó elsejéig ugyanazon hó 15-ikére, vagy bezárólag a hó 15-éig ugyanazon hó utolsó napjára, heti bérletekre nézve pedig bezárólag hétfőig a következő hét hétfőjére mondhat fel azzal a korlátozással, hogy hónapos lakások a bérlet első hónapjának letelte előtti időre fel nem mondhatók. Kelt Budapesten, 1914. évi november havában. Hosszabb tartamú bérleteknél a fentebb ismertetett rendkívüli felmondással, lletve a szerződésben a bér nemfizetése esetére biztosított szerzödésfelbontási és szerződésmegszűntetési jogával csak akkor élhet a bérbeadó, ha a bérlő a moratórium alá nem eső bérösszegnek egy-egy hónapra eső részét minden hónap ötödik napjának elteltéig meg nem fizeti. Ilyen esetben azonban a bérbeadó az illető bérleti időszak utolsó hónapjának (tehát a harmadik hónapnak) tizedik napjáig is élhet rendkívüli felmondással. Ha tehát a bérlő az illető bérévnegyedre járó bérösszeg egyharmadát a bérévnegyed első hónapjának legkésőbb ötödik napján, a második egyharmadát a bérévnegyed második hónapjának legkésőbb ötödik napján, a harmadik egyharmadát pedig a bérévnegyed harmadik hónapjának legkésőbb ötödik napján megfizeti, akkor a bér késedelmes fizetése miatt ellene rendkívüli fölmondás nem gyakorolható, azaz pl. a novemberi negyedre nézve a bérlet január végére meg nem szüntethető. Ellenben ha a bérlő a bérösszeg harmadik egyharmadát a harmadik hóban, legkésőbb ötödikén meg nem fizeti: akkor a bérbeadó a harmadik hó 6-ától bezárólag 10-éig élhet a rendkívüli fölmondással, tehát pl. a novemberi negyedre nézve a bérletet január hó végére fölmondhatja. Ilyenformán, bár a moratóriumi rendelet a bérbeadó rendkívüli fölmondási jogát korlátozza is, mindazonáltal a bérbeadó a moratórium alá nem eső egész bérösszeget bírói utón érvényesítheti a bérlő ellen, késedelmi kamatot követelhet s amellett rendes fölmondási joga is változatlanul épségben marad. Azonkívül élhet a bérbeadó a lakásbérleti szabályrendelet 9. §-ában biztosított azon jogával is, hogy az első bérösszeg megfizetése előtt a bérlőt a bérlemény használatába beengedni nem tartozik. Ha a lakásbérlő a szolgálati vagy alkalmazási viszonyából kifolyóan lakáspénzben részesül és a fölvett lakáspénzt nem fordítja bértartozása teljesítésére, a bérbeadót a rendkívüli fölmondási jog változatlanul megilleti. 4. Főbérlet esetében a föbérbeadó a bér nemfizetése okából nem szüntetheti meg a főbérlövel kötött bérleti szerződést, ha a főbérlő kimutatja, hogy a bérösz- szegnek hátralékos részét — rendelkezésére álló egyéb vagyon hiányában — azért nem egyenlíthette ki, mert a hátralékos bérnek megfelelő összeget az ö bérlői az őket megillető moratórium következtében nem fizették meg. Föbérlet az olyan szerződés, amelynél fogva valaki (a föbérlö) több lakásból álló házat vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bérbeadja. 5. Ha a főbérbeadó a főbérleti szerződést akár felmondással, akár anélkül megszünteti, e megszüntetés alapján nem követelheti a főbérlő bérlőjétől a bérben bírt helyiség visszabocsátását, hacsak oly körülmény nem forog fenn, amelynek alapján ezt a főbérlő is követelhette volna tőle. 6. Ha főbérlet esetében a főbérlöt a bértartozásra nézve moratórium illeti meg, tehát ha a föbérlő katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénnel egy tekintet alá esik: a főbérbeadónak törvényes zálogjoga van a főbérlőnek saját bérlője ellen fennálló bérkövetelésén; a főbérlő bérlője azonban a folyó bért mindaddig hatályosan fizetheti a főbérlő kezéhez, amíg a főbérbeadó őt ettől el nem tiltja. Az eltiltás után a főbérbeadó a főbérlőnek saját bérlőjével szemben fönnálló törvényes zálogjogát gyakorolhatja. A főbérlőnek e zálogjogról való lemondása vagy a főbérlő és az ő bérlője között levő oly megállapodás, mely e zálogjogot kizárja vagy korlátozza, a főbérbeadóval szemben hatálytalan. Ezeket a szabályokat egyes lakásnak vagy lakásrésznek albérletbeadása esetére is megfelelően alkalmazni kell. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1914. — A székesfőváros tanácsa.
