Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-05 / 2. szám
50. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1040. FEBRUÁR 5. Vendéglátó ip M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. 1 ő f i * e t é s i díj félévre N pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj sz ö v ear o 1 d a 1 o u 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér hasáhmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ CíTORCIY Szerkesztőség es kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefon szám: 13—22—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓDÁTÓL 13 ÓDÁI BBBBHMBBaatWW irWWIIlTBlWIMMIWIBWBWmTOITOMBawtUl» Az iparvállalatok jelentőségéről sok szó esett a képviselő-* házban a társulati adóreform tárgyalása során. A vitában résztvett szónokok közül Laky Dezső- egyetemi tanár, képviselő világította meg a legalaposabban az ipari vállalatok nemzetgazdasági fontosságát. Arról beszélt, hogy a társulati adó általános népszerűtlenségében része van a részvénytársasági formával szemben mutatkozó idegenkedésnek. Pedig, amint a múltban Magyarország gazdasági felemelkedésének egyik alapja volt a részvénytársulatokban tömörült tőkék munkája, úgy a közelmúlt években Csonka-Magyarország gazdasági fejlődésének szinte bámulatos arányai sem bontakozhattak volna ki, ha ezek a tőkék nem álltak volna rendelkezésre. Sajnálkozással hallja, hogy az egyébként jóhiszemű bírálók színvakságba esnek, amikor ezt a kérdést tárgyalják. Nagy hiba, ha az elsőrendűen közgazdasági kérdéseket a bírálat szinte kizárólag szociálpolitikai szempontból ítéli meg. Adatokkal világította meg, hogy sokszor kemény szóval ostorozott vállalatok milyen szerepet játszanak a gazdasági életben. Olyan nemzeti vagyonról van szó, amelyhez óvatosan kell hozzányúlni, nem szabad magunkat jelszavaktól elragadtatni, mert könnyen olyan mély sebet ejthetünk a gazdasági életen, amelynek sok százezer érdemes ember megélhetése vallja kárát. Nem szabad az ipari vállalatokat mindig olyan kizsákmányoló intézetnek tekinteni, amelyek mögött névtelenül meghúzódó kéz csak azon munkálkodik, hogy a maga számára munkanélküli jövedelmeket biztosítson. Az a 400 millió pengős többlet, amely befektetések formájában helyezkedett el ezekben a nehéz időkben a magyar iparban ; ékes bizonysága annak, hogy az iparban és talán más társulatokban olyan kezek is dolgoznak, amelyek tudják, hogy a nemzetgazdaság egyetemébe beágyazott vállalatnak a nemzet egésze szempontjából mi a kötelessége. Felmerül az a kérdés, hogy a mostani időpont alkalmas-e az olyan, a gazdasági élet szempontiából szinte kockázatos javaslat előterjesztésére, mint a társulati adóreform. Két szempont vezette a pénzügyminisztert, hogy a javaslattal a Ház elé jöjjön. Az egyik a közvélemény ereje, amelynek hatása alól egyetlen kormány sem tudja kivonni magát, a másik az, hogy ma az országra olyan A vidéki városok által szedett vámokat megszüntetik, egyelőre azonban a budapesti városi vám megmarad. Felmerült az a gondolat, hogy a budapesti városi vámokat is megszüntetik, de ennek súlyos pénzügyi aka- dáyai vannak. Budapestnek a városi vám évente hétmillió pengő bevételt jelent. A javadalmi őrök szedik be a vámot a fogyasztási adóval együttesen. Ugyancsak a javadalmi őrök végzik a burgonya- és tejellenőrzést. Még az esetben is tehát, ha a budapesti városi vámot eltörölnék, fent kellene tartani a javadalmi őrségeket a fogyasztási adó beszedése és az egészségrendészeti munka elvégzése célrendkívüli terhek zúdulnak, amelyeknek átvételében minden tőkének részt kellett vemjie. A javaslat indokolása rámutat arra, hogy a társulatok jelentős része megbízható módon teljesíti hivatását. A javaslatban foglalt drákói intézkedések azokkal a vállalatokkal szemben mutatkoznak majd, amelyek eddig nem vettek elegendő részt a nemzeti termelés szolgálatában. A vendéglátó ipar tisztán látja a mai nehéz idők követelményeit és az államra háruló súlyos feladatokat. Ezek végrehajtásához újabb adóalapok szükségesek. Attól pedig, hogy az új adó hátráltatná a vállalatok működését, senki se féljen, mert ez nem célja az új társulati adónak. Hisszük, hogy ezzel az új adóval a kormány jelentékeny lépést tesz a szociális alapon felépített Magyar- ország felé. jából. Fogyasztási adóból egyébként közel tizenkétmillió pengő bevétele van a fővárosnak. A főváros vezetősége nem zárkózik el mereven a városi vám megszüntetésének terve elől, de az az álláspontja, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha a megszüntetés következtében jelentkező hétmillió pengős bevétel- kiesésért Budapestet kártalanítják. Ez a kártalanítás a forgalmi adóbevételből történhetne meg. A főváros forgalmi adó- vebétele 4'8 millió pengő, 1929-ben még 14 millió pengő volt. A fázisrendszer bevezetésekor erősen csökkent a főváros forgalmi adóbevétele, viszont az államé emelkedett. POPPER BORPINCÉSZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefoni 1-484-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. Megszűnnek a vidéki vámok.
