Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1940-11-05 / 11. szám
56. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 1940. NOVEMBER 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA VENDÉGLÁTÓIPÄBISZAKLAP M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255. • Megjelenik havonta 5-én. • Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre 12 pengő. • Hirdetés díj 50 fillér millünéte- renkiut. ALAPÍTOTTA: IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZ. TELETŐ NSZÁM: 132—281. Az erdélyi bor rövidesen bekerül a magyar vendéglős, kávés és korcsmáros pincéjébe — ámbár az idén kisebb mennyiségben —, hogy versenyezzen a dunántúli, felvidéki és az alföldi borral. Sajnos, nem az egész erdélyi borvidék került vissza, mert a bécsi döntés Erdély két legnagyobb és leghíresebb borvidékét: Arad- hegyalját és a Kiiküllőmentét Romániának ítélte. De Maros-Torda vármegye egész szőlő- területe, közte a híres sárdi borvidék, a felső Maros, a Nyárád és a felső Kis-Küküllő folyók völgye — ahol kitűnő, csemegebor, a finom som, másnéven furmint, a leányka, a delavári fehér burgundi, rizling és zöldszilváni terem — visszatért. Kitűnő savanykás asztali bor terem az ugyancsak visszakerült szilágymegyei Tasnád körüli dombvidéken és a Bükk-hegység lankás oldalain, valamint az udvarhelymegyei Nagy-Küküllő folyó völgyében. Az erdélyi borok finom, kellemes gyümölcsíznek és az egészségre igen jó hatásúak is. Az erdélyi csemegeborok a tokaji bor mellé sorolhatók. Az erdélyi borvidéken kívül visszatért a •bihari, érmelléki, margittai, nagyváradi, élesdi és a hollódi hegyek bortermő területe. ■Ezek közül az érmelléki borvidék a leghíresebb, ahol a kitűnő savanykás pecsenye^- bor, a bakator terem. Ez a zamatos bakator- bor arról is nevezetes, hogy öt-tíz évig eltart, míg zamatja teljesen kifejlődik. Az érmelléki bor bő szénsavtartalmú és ezért igen alkalmas a pezsgőgyártásra. A régi békeidőben külön tartályvonatok szállították az érmelléki bort a pezsgőgyárakba. Úgy az erdélyi, mint az érmelléki borok nagyon alkalmasak a palackozásra. Ki ne emlékezne a békebeli Erdélyi Leánykára, a rózsaszínű Delavárira és az Érmelléki Bakatorra. Az éttermek és kávéházak kedvelt italai voltak. Mindezek a virágzó bortermő vidékek remélhetőleg rövid idő alatt bekapcsolódnak a magyar gazdasági életbe és a vendéglátó ipar ismét elláthatja fogyasztóközönségét a kitűnő borokkal. Az időjárás mostohasága miatt az idén igen gyér a szüret. De reméljük, hogy a jövő meghozza számunkra azt, hogy a híres erdélyi és keletmagyarországi bortermő vidékek talpraállanak és ismét elfoglalják a magyar gazdasági életben fontos szerepüket. Ml ÚJSÁG? Az ipari tárca költségvetése bizottsági tárgyalásán Laky Dezső részletesen vizsgálta a háborús bonyodalmak hatását a magyar iparra. Megállapította, hogy iparosodásunk már odáig fejlődött, hogy a csonka ország ipara nagyobb, mint volt a békebeli integer országé. Szükség van az ipar fejiesztésére már csak azért, is, mert a közel- és távol- keleti kiviteli lehetőségek még távolról sincsenek kimerítve. Kunder Antal az iparosodás és a katonai fejlődés összefüggését fejtegette. Zichy Nándor gróf azt fejlegette, hogy be kell illeszkednünk az új európai rendbe, ezt senki nem tagadja, de felfogása szerint még nem érkezett el az idő, hogy megállapíthassuk ennek a rednek biztosan kialakult alapvonalait. Varga József ipari miniszter válaszában megköszönte az alapos és szakszerű felszólalásokat. Megállapította, hogy az anyaggazdálkodást kis személyzet viszi, kevés költséggel, de a mai körülmények között is az igényeknek megfelelően. E tekintetben kerülni kell minden költség- szaporítást. Gondol arra, hogy az anyag- gazdálkodás megszervezése magasabb egységben valósuljon meg. Foglalkozik az ipar tanács átszervezésének kérdésével és rövid időn belül elkészül a mérnökkamarai reformmal, amelyet igyekszik mielőbb a törvény- hozás elé hozni. Az ipari és gazdasági élet teljes átszervezésére vonatkozó reform megindult és erős ütemben folyik. Ez természetszerűen személyi konzekvenciákkal járt örömmel állapítja meg, hogy hatalmas arányú keresztény előretörés történt főképpen a középpozíciókban. Iparos székházavatás. Felemelő ünnepség keretében avatta fel a Gyöngyös és Vidéke Ipartestület új székházát, melyet az ünnepi szentmise után P. Herman Hermangild ferences rendfőnök szentelt fel. A székházavató díszülést Kováts Gyula ipartestületi elnök nyitotta meg, köszönetét mondva az iparügyi miniszternek és a városnak az általuk nyújtott anyagi hozzájárulásért s a gyöngyösi és vidéki iparosoknak, akiknek áldozatkészsége lehetővé tette az új székház megszerzését. Az Ipartestületek Országos Központja részéről dr. Kovalóczy Rezső főtitkár, a miskolci kereskedelmi és iparkamara nevében Duvalovszky Mihály al- elnök, valamint a város és az egyházak képviselői köszöntötték az ünneplő testületet, amely nehéz időkben is méltó otthont tudott teremteni az iparkultúra szolgálatára. Szőlősgazdák megsegítése. Szőlő- és borgazdaságunk fejlesztése a földmívelésügyi kormányzat egyik fontos célja : az elemi csapások által kipusztult szőlőket felújítja és a szőlősgazdákat megsegíti. Az állami telepeken nagymennyiségű szőlőoltvány termelését és síma európai szőlővesszők beszerzését vették tervbe, hogy azt a szőlősgazdák között szétosszák. A bor belső fogyasztásának propagálásáról s a bornak és mellék- termékeinek feldolgozott állapotban való értékesítéséről további fontos intézkedések gondoskodnak. A bor külföldre szállítására, illetőleg a borforgalom zavartalan lebonyolítására új vasúti tartálykocsik épülnek. A szőlősgazdák szakismereteinek további fejlesztését gyakori szakelőadások tartásával és ismeretterjesztő füzetek kiadásával mozdítják elő. A szüretet befejezték. A termés úgy meny- nyiségileg, mint minőségileg igen gyenge, katasztrális holdankinti átlag két-három hektolitert tesz ki. A tíz hektoliteren és ezen felüli termés csak elvétve fordul elő. Ilyen körülmények között, mint ezt a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetének jelentése is megállapítja, a borpiac továbbra is szilárd, jóllehet a kereskedelem egy része legutóbb értékesítette készletét. Az újbor kínálata is megindult, de a kínálat csekély. A kereskedelem 9 fillér körüli árat fizet seprősen, a termelő pincéjéből átvéve, Malligand-fokonkint. Különös tekintettel az idei must rossz minőségére, inkább csak az óbor iránt van érdeklődés, amelynek ára hektoliterfokonkint 10—11 pengő körül mozog, de az óborkészletüktől sem szívesen válnak meg a gazdák, úgyhogy ennek a kínálata is csekély. Ipartestületi tisztviselő véglegesítése. Az 1932 : VIII. t.-c. 29. §-a, illetve a 163.400/ 1932. K. M. számú rendelet 26. §-ának 5. bekezdése érteimében az ipartestületi tisztviselőt a próbaidő kitöltése után az előljárósági tagok kétharmadának hozzájárulása esetén öt évre szerződtetni kell s az öt év eltelte után az előljárósági tagok többségének határozata alapján véglegesíteni lehet. Nem akadálya a véglegesítésnek az, ha a tisztviselőt a próbaidő kitöltése után öt évnél rövidebb időre szerződtették ugyan, de többízben megújított szerződés alapján az öt évet ténylegesen kitöltötte. (61.560/ 1939. Ip. M.) A főváros élelmiszerellátása. A közgyűlés hónapokkal ezelőtt hozzájárult ahhoz, hogy a főváros vezetősége 20 millió pengő forgótőke hitelt vegyen igénybe és ebből az KŐBÁNYAI BORPINCÉSZET RÉSZV-TÁRSASÁG EZELŐTT POPPER BORPINCÉSZET R..T. Telefon: 148—462. Budapest»Kőbánya, EíőcLutca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlői és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
