Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1940-08-05 / 8. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA íi)40. augusztus 5. Föpineérek szerződései. Az árkormánybiztos rendeletét intézett a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületéhez és felhívta, hogy azok az üzemek, amelyek főpincért alkalmaznak, a főpincérrel kötött szolgálati szerződést, illetve megállapodást két példányban terjesszék fel az árkormánybiztos- sághoz. A szerződésben fel kell tüntetni a leltári felelősséget, nevezetesen, hogy a felelősség csak ezüstneműekre, szövött árukra terjed-e ki, vagy más üzleti berendezési tárgyakat is érint. Fel kell tüntetni, ki viseli és milyen mértékben a kétes követelések terhét, továbbá milyen megállapodás van a sütemény- és dohányárukezelés tekintetében? Az árkormánybiztosság azt akarja megállapítani, hogy a főpincérek milyen jövedelmet élveznek és ezzel szemben milyen szolgáltatásra vannak kötelezve. Csirke hústalan napon is árusítható a föld- mívelésügyi miniszter rendelete szerint. E rendelet szerint a csirke, pulyka és gyöngyös élő, leölt, valamint elkészített, vagy bármely módon tartósított (konzervált) állapotban fogyasztók részére hústalan napokon is árusíthatók, forgalomba hozhatók, illetőleg hiís- ételként kiszolgáltathatok. A szikvízgyártók adatai. Ez év végén kezdi meg az Országos Statisztikai Hivatal a tíz évenkint szokásos népszámlálást és az ezzel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtést. A Magyar Vidéki Szikvíz-Szövetség erre való tekintettel most előterjesztéssel fordult a Központi Statisztikai Hivatalhoz és kérte, hogy az adatgyűjtésbe kapcsolják be a szikvíz- ipart is. Elsősorban számszerű adatokat szeretnének beszerezni az engedéllyel bíró szik- vízkészítő iparosok és az üzemi alkalmazottak számáról, valamint a munkagépek meny- nyiségéről. Megállapítják, hogy hol és hány olyan vendéglátó üzem található az országban, amelyek saját szükségletükre iparengedély nélkül végzik a szikvízkészítést. Szociális gondoskodás emeli a termést. A német gazdasági körökben 1938 óta az a felfogás uralkodik, hogy az alkalmazottak és munkások egészsége érdekében a munkakedv emelésére fordított összegek éppoly fontosak, mint a gépek és a szerszámok gondozása. Ezért mindent elkövetnek, hogy a termelési berendezésen kívül a termelési erőket is ápolják. Hogy milyen befektetésekre került eddig sor, mutatja az a tény, hogy a német ipar egyedül 1936-ban a pótlólagos öregségi biztosításra 500 millió márkát fizettek be, míg munkáslakásokra 1935-től 1938-ig 255 millió márkát. A munkahelyeknek a kiépítésére és modernizálására a „munka szépsége“- mozgalom szellemében egy milliárd márkát használtak fel. A gubaeslégy pusztított a lencsében. Borsod vármegyében a lencsében a túlságosan bő esőzés, valamint a gubaeslégy jelentős károkat tett. Tekintettel arra, hogy a lencsét Magyarországon legkiterjedtebben éppen Borsod vármegyében termesztik, a Tiszajobb- parti Mezőgazdasági Kamara felhívta a földművelésügyi miniszter figyelmét a lencsetermésnél várható 30—50%-os károsodásra. Egyben olyirányú előterjesztéssel élt, hogy a lencse minimális árának megállapításánál ennek megfelelően vegyék figyelembe a károsult lencsetermesztő gazdáknak az érdekét. Az üzleti könyvelés kötelezővé tétele ügyében törvényjavaslattervezetet készített a kereskedelemügyi minisztérium. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi közgyűlésén foglalkozott e kérdéssel és állást foglalt amellett, hogy a legkisebb egzisztenciák, mint amilyenek a kofák, a piaci árusok, a vásározó kereskedők, valamint a kisebb iparosok, mentesíttessenek a könyv- vezetési kötelezettség alól. Továbbá fontosnak tartja a közgyűlés, hogy a kisebb kereskedők és iparosok részére a legegyszerűbb könyvvezetési rendszer állapíttassák meg. Különösen fontos annak lehetővé tétele, hogy főleg kezdetben a 'Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai1 RjT. » . —~ könyvelésre kötelezettek olyan formák alkalmazásával könyvelhessenek, amelyek az illető üzleteinek természete szempontjából a legmegfelelőbbek. Végül a kamara közgyűlése úgy találta, hogy a könyvelési kötelezettség azonnali kötelezővé tétele nagy nehézségbe ütköznék, legalább egy évi, sőt a legkisebb egzisztenciáknál még hosszabb türelmi idő megadását tartja szükségesnek. A m. kir. rendőrség kisújszállási kapitánysága. 169/2—1940. kih. szám. ítéletkivonat. Tasy István kisújszállási lakos, vendéglőst a kisújszállási rendőrkapitányság büntetőbírája 1940 június 12-én kelt 169/2—1940. kihágási sz. jogerős ítélettel az 1936. évi V. t.-c. 49. § 1. pont és 20. §-ába ütköző kihágás miatt az 1936. évi V. t.-c. 49. és 52. §-a alapján, behajthatatlanság esetén 6 napi elzárásra átváltoztatható 30 pengő pénzbüntetésre, 20 pengő állami ellenőrzési díj, 10 pengő vegyvizsgálati díj és az ítéletnek szaklapban történő közzétételére ítélte, mert 1940 március 20-án a vendéglőjében tartott mintavétellel kapcsolatos borvizsgálat alkalmával sön- tésében a kimérésre szánt italok között egy 10 literes megjelölés nélküli üvegben szódavízzel kevert bort talált a bizottság s ezen vizezés-gyanús borból vett mintát a borvizsgáló szakértő is vize- zettnek nyilvánította a megjelent vegyvizsgálat folyamán. Kisújszállás, 1940 július 2. I)r. Kajdy s. k. m. kir. rendőrkapitány, rendőri büntetőbíró. A kiadmány hiteléül : Gönczy Lajos hiv. tiszt. M. kir. rendőrség békéscsabai kapitánysága. Szám: 752/1—1939. kih. Tárgy: Raisz Gyula békéscsabai vendéglős borkihágási ügye. ítéletkivonat. Raisz Gyula békéscsabai vendég* löst a békéscsabai rendőrkapitányság kihágási bírája az 1936. évi V. t.*c. 11. §*ába ütköző kihágás miatt jog* erősen 20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Békéscsaba, 1940. évi július hó 17*én. Olvashatatlan aláírás m. kir. r. s. fogalmazó, rb. bíró A törökszentmiklósi járás főszolgabírája, mint elsőfokú rendőri büntetőbíró. 1794/1939. khg. sz. # ítéletkivonat. A járás főszolgabírája, mint elsőfokú rendőr1 büntetőbíró, a vádat képviselő ügy. megbízott, szakképviselő részvétele mellett az 1936. évi V. t.-c. 49. §-ának 1. pontjába ütk. kihágással terhelt Süveges Szabó Mihály törökszentmiklósi lakos ügyében Törökszentmiklóson 1939 december 18 napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után meghozta a következő ítéletet: Süveges Szabó Mihály, 51 éves, ref., nős, törökszentmiklósi szül. és lakos, magyar, korcsmáros, volt katona, vagj-o- nos, büntetlen terheltet bűnösnek mondom ki az 1936 : V. t.-c. 49. §-ának 1. pontjába ütköző kihágásban, melyet az által követett el, hogy az általa árusított bor vízzel hamsított volt, ezért I. r. terheltet az idézett fenti t.-c. 49. §-a alapján a Kbtk. 21. §-ának alkalmazásával, behajthatatlanság esetére az 1928. évi X. t.-c. 10. §-a alapján 2 napi önköltséges elzárásra átváltoztatandó 10 P pénzbüntetéssel büntetem. Ezenkívül az eljárási és ellenőrzési díjak megfizetésére kötelezem. Törökszentmiklós, 1940 január 31. Olvashatatlan aláírás szolgabíró mint I-fokú rbbíró. Budapest, IX., Üllőmít 25, szám (Köztelek) — 403446 Felkérjük igen t. Előfizetőinket, hogy az előfizetési díjakat lapunk kiadóhiva- taiába beküldeni szíveskedjenek. Szerkesztő: lidéríejedi Dr. KISS ISTVÁN. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos lidértejedi Dr. KISS ISTVÁNNÉ. HOGYHA MINDIG ISSZA.EGÉSZSÉGÉTS PÉNZE eGYPESZET JUTALOMKÉNT KARJA VISSZA. GT&PTJAA FŐVÁROSI SÖRFŐZÖ RXKOBÁNVAíC Lapunkban hirdetni: biztos siker! Szent István Purtersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége
